Mindkét félre képes nyomást gyakorolni Trump az orosz–ukrán háborúban

Az orosz–ukrán háború megállítása az Egyesült Államoknak is érdeke – hívta fel a figyelmet lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Donald Trumpnak pozitív és negatív eszközök egyaránt a rendelkezésére állnak, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, illetve Ukrajnára. Donald Trump a napokban üzent Volodimir Zelenszkij ukrán és csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is.

Fotó: CHIP SOMODEVILLA Forrás: GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán reagált a Kijevet ért orosz támadásra. megírtuk, hogy ukrán tisztviselők jelentése szerint kilenc ember meghalt és több mint hetven megsebesült, köztük hat gyermek, amikor az orosz csapatok nagyszabású rakéta- és dróntámadást indítottak Kijev ellen. 

Ukránok egy óvóhelyen. Donald Trump már lezárná a háborút. Fotó: AFP

Az ameriaki elnök úgy fogalmazott a Truth Social közösségi oldalán az orosz elnöknek üzenve:

Nem vagyok elégedett a Kijev elleni orosz csapásokkal. Nem szükséges, és nagyon rossz időzítés. Vlagyimir, ÁLLJ! Hetente 5000 katona hal meg. Kössük meg a békeszerződést!

Donald Trump nem sokkal korábban azt is bejelentette, hogy az orosz féllel sikerült megegyezésre jutnia, azonban a lehetséges megállapodás még Volodimir Zelenszkij ukrán államfő jóváhagyására vár.

Az amerikai elnök hevesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is. 

Mint fogalmazott, „a Zelenszkijéhez hasonló lázító kijelentések miatt olyan nehéz rendezni ezt a háborút”. Donald Trump kiemelte:

Zelenszkijnek „nincs mivel dicsekednie! Ukrajna helyzete szörnyű – vagy béke van, vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot.”

Trump mindkét félnek üzen

Az Egyesült Államok szerepe az orosz–ukrán háború lezárását célzó békefolyamatban elsősorban a közvetítés. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy üzeneteket hordozgat a két fél között. Egyfelől javaslatokat tesz, másfelől pedig presszionálja mind a két felet, hogy ezt elfogadják – mondta el a Magyar Nemzetnek Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Siklósi Péter szerint többféle eszköz is Trump rendelkezésére áll, hogy nyomást gyakoroljon a háborús felekre (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Ezt a pressziót is úgy kell elképzelni egyébként, hogy annak van pozitív és negatív eleme, tehát, ahogy mondani szokták, mézesmadzag és korbács egyszerre van az asztalon, mind a két fél számára

– fogalmazott a szakértő.

Az ukrán oldal felé egy ilyen „korbácsot” már láthattunk a közelmúltban, amikor az Egyesült Államok felfüggesztette a háborúban álló ország hírszerzési támogatását, s emiatt az ukrán csapásmérő képesség ideiglenesen „megvakult”, amit az oroszok ki is használtak – emlékeztetett Siklósi Péter.

Ugyanakkor pozitív ajánlata is van az Egyesült Államoknak Ukrajna számára, például a mostani javaslat magában foglal egy hosszabb távú gazdasági együttműködést is – mutatott rá.

Ami Oroszországot illeti, számukra „mézesmadzag” lehet, hogy az Egyesült Államok láthatóan a kapcsolatok rendezésére törekszik, ami magában foglalja a gazdasági kapcsolatokat, és így a szankciók fokozatos feloldását is – hívta fel a figyelmet a kutató.

Ennek természetesen még nincs meg a precíz menetrendje, hogy mikor melyik szankciót oldják fel. Nyilván a szankciók feloldása egy folyamat eredménye lenne, de én úgy látom, hogy ebben elhatározott az Egyesült Államok vezetése

– fogalmazott Siklósi Péter.

Az Egyesült Államok az Oroszországgal való viszonyra és az orosz–ukrán háborúra szélesebb értelemben tekint, legfontosabb kihívójának ugyanis nem Oroszországot, hanem Kínát tartja, és mindent ezen a szemüvegen keresztül néz – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ennek érdekében próbálja helyreállítani a gazdasági kapcsolatrendszert, amennyire lehet. Hogy pontosan mennyire lehet helyreállítani, azt egyelőre lehetetlen megmondani, de jól láthatóan ez a cél – vélekedett.

Természetesen az oroszok esetében sem a pozitív nyomásgyakorlás az egyetlen eszköz a Trump-kormányzat kezében.

Ugyan erről nincsen konkrét információm, de azért felhívnám arra a figyelmet, hogy éppen tegnap vagy tegnapelőtt egy hatalmas robbanás történt 500 kilométerre Oroszországon belül, az ország, vagy talán a világ egyik legnagyobb lőszerraktára területén, ahol állítólag 200 ezer tonna lőszert tárolnak. Olyan nincsen, hogy ha ez ukrán dróntámadás eredménye volt, akkor azt amerikai információk nélkül sikeresen végre tudták volna hajtani

– hívta fel a figyelmet Siklósi Péter.

Tehát az amerikaiak teljesen egyértelműen tudják figyelmeztetni az oroszokat is, hogy ha akarunk, akkor mi nagyon jófejek is tudunk veletek lenni, és gazdasági együttműködést tudunk veletek kialakítani, de ha akarunk, akkor rendkívül kellemetlenek tudunk nektek lenni. És úgy látom, hogy ezt az orosz oldalról vették

– vonta le a következtetést.

Kivonulhat-e Trump a békefolyamatból?

Véleménye szerint jelen pillanatban orosz oldalról van hajlandóság arra, hogy a mostani amerikai tervet elfogadják. Ukrán oldalról viszont egyelőre még megy a próbálkozás, hogy jobb feltételeket tudjanak kialkudni az ország számára, viszont „az ukrán oldalt könnyebb presszionálni”. A megegyezés alternatívája ugyanis az, hogy a háború folytatódik, és ha később ismét tárgyalásokra kerül sor, az ukránok még rosszabb helyzetben lesznek – húzta alá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára ráadásul belpolitikailag is igen kényes a helyzet.

Ha ő politikai értelemben túl akar élni Ukrajnában, akkor eredményeket kell felmutatnia. Úgy kell tudnia eladni hazafelé azt a megállapodást, amiben egyértelműen súlyos kompromisszumokat, elsősorban területi kompromisszumokat kell kötnie, hogy mindent megtett a legjobb deal érdekében, az utolsó csepp véréig harcolt ezért. Másfelől, amit ki lehet szorítani a nyugati felekből, azt megpróbálja még kiszorítani

– emelte ki a szakértő.

Ez már csak azért is létfontosságú Zelenszkij számára, mert ha sikerül elérni például egy tartós tűzszünetet, akkor nagyon hamar fel fog merülni a választások kérdése.

A békefolyamat most kulcsfontosságú pillanatához érkezhetett, ugyanis mint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban Donald Trump amerikai elnök és kormányának több tagja is figyelmeztetett, hogy ha nem történik gyors előrelépés, az Egyesült Államok kivonulhat a békefolyamatból.

Siklósi Péter szerint ezt a fenyegetést az alkufolyamat részének kell tekinteni.

Ez pontosan úgy történik, mint ahogy egy török vagy arab bazárban lenni szokott. A felek valamilyen árura elkezdenek egymással alkudni, eleinte nagyon távol vannak az ajánlatok egymástól, és időről időre a vevő azt mondja, hogy na jó, én itt se vagyok, és elindul az ajtó felé, az arab árus pedig rohan utána

– érzékeltette a szakértő, hozzátéve, hogy ez is a nyomásgyakorlás része.

Valójában az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy itt megállapodás szülessen, hogy ezt az egész helyzetet maga mögött tudja, és arra koncentrálhasson, ami igazán fontos számára, tehát a Kínával való gazdasági konfrontációra – mondta el zárásképpen a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Getty Images via AFP)