Az Egyesült Államok döntése, miszerint számos országra – köztük a NATO-tagokra is – új importvámokat vet ki, több tagállamban is aggodalmat váltott ki. Mark Rutte főtitkár azonban pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján világossá tette: a vámok nem befolyásolják a szövetség működését, és nem is sértik annak alapszerződését. „Úgy gondolom, hogy ez két teljesen különálló dolog. El kell választanunk őket, és nem szabad megengedni, hogy ezek zavarják a megbeszéléseinket” – fogalmazott.
Fotó: AFP
A vámok és a védelem nem összekapcsolható
Rutte elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint az amerikai intézkedések sértenék a NATO 2. cikkét, amely a gazdasági együttműködésre is kiterjed. Szerinte a múltban is voltak nézeteltérések a szövetségesek között, ezek azonban soha nem gyengítették a kollektív védelmi képességet.
A főtitkár elismerte, hogy több miniszter aggodalmát fejezte ki a védelmi kiadásokkal kapcsolatban, hiszen a nemzeti költségvetéseket az infláció elleni küzdelem is terheli. Hangsúlyozta azonban, hogy ezekről a döntésekről a nemzeti kormányoknak kell határozniuk, a NATO nem avatkozhat ezekbe a kérdésekbe.
Rutte a sajtótájékoztatón kitért az orosz–ukrán béketárgyalások helyzetére is. Úgy vélte, hogy az amerikai vezetés – élén Donald Trump elnökkel – áttörést ért el a tárgyalásokban, és hangsúlyozta:
Most már Oroszországon a sor, hogy reagáljon.
Mint mondta, az Egyesült Államok célja egy igazságos és tartós béke megteremtése, amely biztosítja, hogy Vlagyimir Putyin „soha többé ne próbálja meg elfoglalni Ukrajna területét”.
A főtitkár kiemelte, hogy a NATO-tagországok feladata továbbra is Ukrajna védelmi képességeinek erősítése: haderőfejlesztéssel, kiképzéssel és további támogatással.
Aláhúzta, hogy Oroszország a háború lezárása után is hosszú távú fenyegetést jelent, ezért elengedhetetlen a folyamatos együttműködés az Egyesült Államokkal és a térség szoros szövetségeseivel.
Vámok helyett a békére koncentrál a szövetség
Rutte megerősítette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat, de leszögezte: a szövetség soha nem ígérte meg, hogy a tagság a békemegállapodás része lesz. Emlékeztetett arra, hogy a NATO célja jelenleg az ukrán védelmi rendszer teljes összehangolása a szövetség követelményeivel, és minden közös lépés ezt a folyamatot segíti elő.
A főtitkár ugyanakkor Kínát is megemlítette mint egyre nagyobb kihívást jelentő hatalmat.
A kínai haditengerészet hajóinak száma már meghaladja az amerikaiét, és a becslések szerint 2030-ra ezer nukleáris robbanófejre számíthatnak. Rutte szerint a NATO-nak nem szabad naivnak lennie Kínával kapcsolatban, még ha hivatalosan nem is tekinti fenyegetésnek. A szövetség ezért is törekszik szorosabb együttműködésre Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és Új-Zélanddal. A cél a védelmi ipar, az innováció és a hadműveleti tapasztalatcsere területeinek elmélyítése, különös tekintettel a globális biztonsági kihívásokra.
Borítókép: Mark Rutte, a NATO főtitkára (Fotó: AFP)
