A kivégzések száma 2024-ben elérte az elmúlt évtized legmagasabb szintjét – derül ki az Amnesty International éves jelentéséből, amely a halálbüntetés globális alkalmazását vizsgálta. Az emberi jogi szervezet összesen 1518 kivégzést erősített meg világszerte, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és a legmagasabb szám 2015 óta, amikor 1634 embert végeztek ki, írja a The Guardian.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet, mivel a hivatalos adatok nem tartalmazzák a Kínában, Észak-Koreában és Vietnámban történő kivégzéseket, ahol a halálbüntetés alkalmazása átláthatatlan és titkosított.
A növekedés fő forrásai: Irán, Irak, Szaúd-Arábia
A jelentés szerint a kivégzések 91 százalékáért három ország felelős: Irán, Irak és Szaúd-Arábia. Csak Iránban legalább 972 kivégzést hajtottak végre – 119-cel többet, mint 2023-ban. Ez a szám az összes kivégzés 64 százalékát tette ki, közöttük harminc nő volt. Az esetek közel fele kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekhez köthető. Irakban a kivégzések száma 16-ról 63-ra nőtt, az összes ismert eset terrorizmus vádjával történt, Szaúd-Arábia pedig megduplázta éves kivégzéseinek számát, legalább 345-re, szemben a 2023-as 172-vel.
Más országokban is nőtt a kivégzések száma. Egyiptomban nyolcról 13-ra, Szingapúrban ötről kilencre, Jemenben pedig 15-ről legalább 38-ra nőtt a kivégzett emberek száma.
Az Egyesült Államokban 2024-ben 25 kivégzést hajtottak végre – eggyel többet, mint 2023-ban, és ez a legtöbb 2018 óta. Ez az időszak Joe Biden utolsó elnöki évét fedi le, míg utódja, Donald Trump, már jelezte, hogy „határozottan támogatja” a halálbüntetést az erőszakos bűnözők ellen.
A kivégzések száma nő, az alkalmazó országoké csökken
Érdekes módon csak 15 országban hajtottak végre kivégzést 2024-ben, ami az Amnesty szerint rekordalacsony szám – immár második éve.
113 ország teljes mértékben eltörölte a halálbüntetést, és 145 ország pedig gyakorlatban már nem alkalmazza. Emellett az ENSZ-tagállamok több mint kétharmada támogatta a halálbüntetés felfüggesztésére vonatkozó moratóriumot.
Agnes Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint a halálbüntetést fenntartó államok egyre inkább „elszigetelt kisebbségként” működnek.
Hangsúlyozta: „a világ kezd hátat fordítani ennek a kegyetlen, embertelen és megalázó büntetésnek”.
Ugyanakkor figyelmeztetett: egyes országokban politikai fegyverként használják a halálbüntetést, például Iránban és Szaúd-Arábiában a rendszerkritikus hangok elhallgattatására. A jelentés kiemeli: 2024-ben az összes kivégzés több mint 40 százaléka kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt történt, holott ez nemcsak hogy nem jogszerű a nemzetközi emberi jogi normák szerint, de nincs bizonyíték arra, hogy csökkentené a drogcsempészetet.
