A februári előrehozott választásokon a CDU/CSU szövetség 28,5 százalékos eredménnyel nyert, de nem ért el abszolút többséget. A második helyen a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) végzett, a szociáldemokraták pedig történelmi mélypontra zuhantak 16,4 százalékkal. A parlamenti többség biztosításához a konzervatívok mégis a bukott SPD-vel szövetkeztek, mivel az AfD-vel nem voltak hajlandóak összefogni. Az SPD tagságának 84,6 százaléka szavazott igennel a koalíciós szerződésre, a részvételi arány 56 százalék volt. Ezzel teljesült a párt saját szabályzata, amely előírja, hogy csak tagsági jóváhagyással lehet koalíciót kötni. Friedrich Merz követi Olaf Scholzot Németország kancellári székében.
Németország következő kancellárja Friedrich Merz
A koalíciós szerződés értelmében az SPD hét minisztériumot kap, köztük a pénzügyit, a honvédelmit, valamint a munkaügyi és szociális tárcát. Olaf Scholz távozó kancellár pártjának egyik vezetője, Lars Klingbeil lesz az új alkancellár és pénzügyminiszter.
Klingbeil nyitottságot mutatott az adóemelések, valamint a hadsereg megerősítése iránt, közös platformon van az ukránbarát Merzcel.
Ugyanakkor ellenzéki pártok kifogásolják, hogy nincs tapasztalata költségvetési területen, ami akadály lehet egy pénzügyminiszteri pozíció esetén. A 69 éves Friedrich Merz, aki 2009 után tért vissza a politikába, korábban arról volt híres, hogy 2003-ban „söralátét méretű adóbevallást” ígért.
Merkel egykori riválisa most újra a CDU élére állt, és harmadik próbálkozásra elérte, hogy kancellárrá válasszák.
Új kabinetjében több kulcspozíciót kapnak CDU-s veteránok. Johann Wadephul külügyminiszterként, Alexander Dobrindt belügyminiszterként szolgál majd. A digitális tárcát a MediaMarkt korábbi vezérigazgatója, Karsten Wildberger vezeti. A bajor CSU három tárcát kap, köztük az agrár- és kutatási minisztériumokat.
