Óriási feszültség uralkodik a kormányra lépő német pártokban, a CDU-ban, a CSU-ban és az SPD-ben is, ezt vezették le Friedrich Merzen – így reagált Nógrádi György arra, hogy május 6-án a német parlamentben csúnyán megalázták Merzet, amikor első körben nem kapott elég szavazatot a kancellári mandátumához. A koalícióban már megegyezett pártok közül páran mégis elutasították Merz megszavazását, amit csak második körben sikerült elfogadtatni.
Én budapesti aggyal mondom, hogy nyilván minden pártvezető megfenyegette a saját tagságát, hogy ha ezt még egyszer meg merik tenni, akkor fenekelés jön és irgum-burgum. Merznek ez óriási presztízsveszteség
– fogalmazott Nógrádi György. Hozzátette, sokat elmond az is, hogy Merzet a kinevezése után nem Donald Trump amerikai elnök hívta fel, hanem J. D. Vance alelnök.
Rettegnek a jobboldali erőktől Európában
Az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali pártot eközben minden eddiginél nagyobb elánnal akarják betiltani, mondván, hogy túlságosan szélsőséges és a nemzetbiztonságra is kockázatot jelent. Nógrádi György elmondta, hogy ugyanígy járnak el Franciaországban Marine Le Pen jobboldali politikussal, akit eltiltanának a következő elnökválasztástól, mert ő a legesélyesebb jelölt.
Lengyelországban jobboldali minisztereket börtönöznek be, Ausztriában a győztes jobboldali pártot kizárják a kormányalakításból, Romániában pedig eltörlik a választás eredményét, ha nem az nyer, akit a hatalom akart.
Szlovákiában Ficót meg akarják buktatni, Magyarországon Orbán Viktor ellen föllépnek, és Szerbiában most éppen tömegtüntetés van. Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli elitnek más politikai erők elfogadhatatlanok. Tehát ha megnézzük a brüsszeli tematikát, akkor az látszik, hogy aki beáll a sorba, aki a néppártot követi, az rendben van. Ha bárki máshonnan jön, azt elítélik, megbotozzák, tehát valamilyen módon a politika fősodrából el kell távolítani
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Ukrajna uniós csatlakozása rendkívül veszélyes
Ursula von der Leyen és az Európai Népppárt vezetése is amellett kardoskodik, hogy Ukrajnát minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba. Ennek kapcsán Nógrádi György azt mondta, hogy Ukrajna semmilyen kritériumnak nem felel meg.
Lehet gyorsítópályára tenni Ukrajnát, föl lehet ültetni őket repülőre, rakétára stb. Föl lehet venni őket holnap reggel az Európai Unióba, de akkor sem felelnek meg. Mi a következmény, ha felvennék őket? Remélem, hogy nem fogják. Abban a percben az Európai Unió pénzeinek jelentős része Ukrajnába menne
– fogalmazott Nógrádi György. Annak kapcsán pedig, hogy az ukrán elnök azért kritizálta a magyar kormányt, mert megkérdezi az emberek véleményét valamiről, a szakértő elmondta, hogy
Ukrajna nagyon furcsán nézi, hogy egy nála sokkal kisebb ország beleszól az ő jövőjébe, de hát az ukrán jövő tönkreteszi a magyarokat. Itt nem Magyarországról van szó, itt elvekről és az Európai Unió 27 tagállamáról van szó. Zelenszkij megy, mindenkit megcsókol, átölel és elmondja a követeléseit – és van egy ország, amelyik azt mondja, hogy álljon meg a menet
– mondta.
Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője is élesen bírálta Magyarországot, mert nem hajlandó jóváhagyni az ukrán uniós tagságot. – Manfred Weber a néppárt vezetője, így ő a napi politikát képviseli. Neki is szelektív memóriája van, mert tudja, hogy a boldogság legfontosabb feltétele a szelektív memória. Ő azt mondja, ami a mai érdek, ezért abszolút nem érdekli, hogy mi volt 25 évvel ezelőtt, az nem az ő dolga – fűzte hozzá.
Atomhatalmak csatája
A műsor során szóba került az egyre fokozódó indiai–pakisztáni feszültség, amellyel az a legnagyobb baj, hogy két atomhatalomról van szó, amelyek gyűlölik egymást. A két szomszédos ország között a vitatott hovatartozású Kasmír Újdelhi ellenőrizte részén április 22-én hinduk ellen elkövetett, 26 halottal járó terrortámadás után újult ki ismét a feszültség. India szerint a támadást egy Iszlámábád által támogatott fegyveres csoport követte el, a pakisztáni kormány ezt tagadja.
Amióta Nagy-Britannia kivonult a területről, 1947 óta, folyamatosak az ottani villongások. Az egyik alapvető probléma Kelet-Pakisztán sorsa volt, ami Bangladesként most már önálló állam, a másik a rendkívül brutális évszázados vallási szembenállás, a harmadik pedig Kasmír kérdése
– mondta el Nógrádi György.
A kasmíri kérdés egy évtizedek óta fennálló, komplex és rendkívül érzékeny geopolitikai konfliktus, amely elsősorban India és Pakisztán között zajlik, de időnként Kína is érintett benne. A vita középpontjában Kasmír régió hovatartozása áll, amely a brit gyarmati uralom alól való felszabadulás után vált vitatottá.
Kasmírra mind India, mind Pakisztán igényt tartott, de a kérdés azóta nincs megoldva, egy része Pakisztán, a másik része pedig India fennhatósága alatt áll
– mutatott rá a szakértő.
Borítókép: Nógrádi György (Fotó: Havran Zoltán)
