A legfontosabb érvek között megemlíthető az amerikai globalista hálózat építkezése Ukrajnában, amelynek kitűzött célja volt az orosz érdekeltségek megszüntetése és amerikaira váltása, így például az orosz gáz leválasztása Európáról. Továbbá ide tartozik az értékes ukrán termőföldek, valamint a gabonaszállítás körül kialakult vita is, amelyek a feszültség alapját adták – írja a Tényellenőr.
A Tényellenőr szerint a háborúpárti hangulatkeltés kapcsán érdemes megjegyezni Noam Chomsky elméletét, aki a propaganda működését öt pontban összegezte. Chomsky ebben kifejtette, hogy a média miért cselekszik összehangoltan, egy cél érdekében, illetve, hogy ki hogyan tájékozódhat.
És hogy mire mehet ki a játék, abban segítségünkre lehet a Mackinder-elmélet.
1. Geopolitikai, gazdasági és ideológiai érdekek
A 2022-ben eszkalálódott orosz–ukrán háború hátterében nem csupán katonai, hanem mélyebb geopolitikai és gazdasági érdekellentétek húzódnak meg.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a konfliktus egyik fő oka Ukrajna NATO-csatlakozási törekvése, amit Moszkva stratégiai fenyegetésként értelmez.
Az orosz vezetés továbbá azzal is érvel, hogy Kijev nem tartotta be a minszki megállapodást, amelyről európai vezetők később elismerték: célja részben Ukrajna felfegyverzése volt.
2. A háború kirobbanásában fontos szerepet játszottak belpolitikai és gazdasági folyamatok is
Soros György több mint három évtizede van jelen Ukrajnában, főként a Nemzetközi Újjászületés Alapítványon keresztül. Az amerikai üzletember jelentős anyagi támogatással segítette a 2004-ben hatalomra került, Amerika-barát Viktor Juscsenkót. A 2014-es Majdan-forradalom idején alapítványa támogatta az Euromajdan kezdeményezéseit és több baloldali médiumot is. Ezt követően Soroshoz köthető személyek kerültek kulcsminiszteri posztokra az új ukrán kormányban.
3. Küzdelem a Naftogazért: geopolitikai harc Ukrajna energiaszektora körül
Már 2015-ben megkezdődött a stratégiai fontosságú ukrán gázszállító vállalat, a Naftogaz feldarabolásának előkészítése – állítják egyes források.
A cég iránti érdeklődés nemcsak a globalista baloldalhoz köthető köröktől, hanem Moszkvából is érkezett: Vlagyimir Putyin 2012-ben a Gazprommal való összeolvadást kezdeményezte.
A majdani forradalom után azonban Soros Györgyhöz köthető személyek kerültek a vállalat vezetésébe, köztük Andrej Kobolev, aki állítólag közvetlen kapcsolatban állt az amerikai üzletemberrel. Zelenszkij elnökké választását követően a Naftogaz szerkezetét gyors ütemben átalakították.
4. Mezőgazdasági háború: Ukrajna termőföldjeiért zajlik a csendes küzdelem
Ukrajna stratégiai fontosságú termőföldjei jelentik a konfliktus egyik kevésbé látványos, ám kulcsfontosságú frontját. Az ország területének mintegy 55 százalékát szántóföldek borítják, így Ukrajna a világ egyik vezető gabonaexportőre.
A háború előtt Vlagyimir Putyin közös exportterveket szorgalmazott, azonban a 2014-es Majdan és Soros György korábbi befektetési szándékai új irányba terelték a fejleményeket.
Soros már 2015-ben jelezte: egymilliárd dollárt fektetne az ukrán mezőgazdaságba és infrastruktúrába.
A konfliktus tehát nem csupán területi vagy katonai kérdés, hanem a nemzetközi érdekcsoportok közötti befolyási verseny is – politikai, gazdasági és ideológiai szinten egyaránt.
A teljes elemzés IDE kattintva érhető el!
A Magyar Nemzet korábban arról is beszámolt, Donald Trump és Vlagyimir Putyin között a napokban telefonbeszélgetések zajlottak, melyek során szó volt a háborús felek között kötendő esetleges tűzszünetről. Írtunk arról is, hogy a háborús felek a Vatikánban ülhetnek tárgyalóasztalhoz.
