A külföldről pénzelt szervezetek fenyegetve érzik magukat, ezért írták a levelet; soraikban olyanok is szerepelnek, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom-intézményrendszer pozsonyi, prágai vagy szófiai lerakata, vagy a Transparency International több helyi érdekeltsége.
Mivel céljuk az átláthatósági törvénnyel szembeni nemzetközi mozgósítás, elsősorban külföldi szervezeteket sorakoztatnak fel, de olyan „szokásos gyanúsítottak” is vannak köztük, mint a Magyar Helsinki Bizottság.
Szorgalmazzák a teljes brüsszeli repertoár bevetését hazánkkal szemben, így
- újabb kötelezettségszegési eljárás megindítását abban az esetben, ha a kormánypártok Brüsszel szavára nem vonják vissza a törvényjavaslatot;
- az EU-támogatások úgynevezett kondicionalitásának kiterjesztését, azaz újabb pénzmegvonást;
- közbenjárást az Európai Bíróságnál;
- az EU „atombombájának” is nevezett ún. hetes cikkely aktiválását, ami akár Magyarország szavazati jogának megvonásával is járhat az EU Tanácsában.
A Politico.eu brüsszeli lap péntek reggeli hírlevelében emlékeztet: ez utóbbi kérdés napirenden szerepel az EU általános ügyek tanácsának jövő keddi ülésén.
Dénes Balázs elszólta magát
Mindamellett a Von Der Leyennek és McGrathnak írt levél fejlécéből is egyértelmű, hogy a külföldi „civileket” az a Németországban bejegyzett Civil Liberties Union for Europe (Polgárjogi Unió Európáért) trombitálta össze, amelynek ügyvezető igazgatója,
Dénes Balázs korábban maga mondta el egy videóban: hazánk ellenében lobbizik Berlinben.
„Ha elfogadják, az (átláthatósági) törvény ténylegesen eltörölné mindazt, ami még megmaradt a demokratikus magyarországi térből. Ha pedig az Európai Bizottság, az uniós kormányok és a nemzetközi intézmények megengedik, hogy ez megtörténjen, akkor egy putyini stílusú autoritáriánus fordulatot tesznek lehetővé – mégpedig az Európai Unión belül”, állítja nyilatkozatában a Berlinben élő Dénes.