A külföldről pénzelt szervezetek fenyegetve érzik magukat, ezért írták a levelet; soraikban olyanok is szerepelnek, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom-intézményrendszer pozsonyi, prágai vagy szófiai lerakata, vagy a Transparency International több helyi érdekeltsége.
Mivel céljuk az átláthatósági törvénnyel szembeni nemzetközi mozgósítás, elsősorban külföldi szervezeteket sorakoztatnak fel, de olyan „szokásos gyanúsítottak” is vannak köztük, mint a Magyar Helsinki Bizottság.
Szorgalmazzák a teljes brüsszeli repertoár bevetését hazánkkal szemben, így
- újabb kötelezettségszegési eljárás megindítását abban az esetben, ha a kormánypártok Brüsszel szavára nem vonják vissza a törvényjavaslatot;
- az EU-támogatások úgynevezett kondicionalitásának kiterjesztését, azaz újabb pénzmegvonást;
- közbenjárást az Európai Bíróságnál;
- az EU „atombombájának” is nevezett ún. hetes cikkely aktiválását, ami akár Magyarország szavazati jogának megvonásával is járhat az EU Tanácsában.
A Politico.eu brüsszeli lap péntek reggeli hírlevelében emlékeztet: ez utóbbi kérdés napirenden szerepel az EU általános ügyek tanácsának jövő keddi ülésén.
Dénes Balázs elszólta magát
Mindamellett a Von Der Leyennek és McGrathnak írt levél fejlécéből is egyértelmű, hogy a külföldi „civileket” az a Németországban bejegyzett Civil Liberties Union for Europe (Polgárjogi Unió Európáért) trombitálta össze, amelynek ügyvezető igazgatója,
Dénes Balázs korábban maga mondta el egy videóban: hazánk ellenében lobbizik Berlinben.
„Ha elfogadják, az (átláthatósági) törvény ténylegesen eltörölné mindazt, ami még megmaradt a demokratikus magyarországi térből. Ha pedig az Európai Bizottság, az uniós kormányok és a nemzetközi intézmények megengedik, hogy ez megtörténjen, akkor egy putyini stílusú autoritáriánus fordulatot tesznek lehetővé – mégpedig az Európai Unión belül”, állítja nyilatkozatában a Berlinben élő Dénes.
Ő Soros György azon embere, akiről 2018-ban a The Jerusalem Post nyomán megírtuk:
egy bizalmas amszterdami beszélgetésen maga vallotta be, hogy arra biztatta a német külügyet: az itteni német cégeken (Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárak) keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja az Orbán-kormányt.
Dénes az akkori akcióját a Soros-szervezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozás visszavonása érdekében látta szükségesnek, a beszélgetésben elhangzottakat utóbb maga is megerősítve.
– Ezen a héten találkozom egy agytröszt képviselőjével, akinek befolyása van a német kormányra és külügyminisztériumra, viszek nekik egy példányt a törvényből, frissen lefordítva magyarból, és elmagyarázom nekik, mit tehetnek ellene
– mondta.
Dénes Balázs még egyetemistaként lett a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, 2004-től pedig a szervezet elnöki tisztségét is betöltötte. Hat évig a TASZ drogpolitikai programját vitte, alapító tagja volt a könnyűdrogok legalizálásáért küzdő Kendermag Egyesületnek is. 2010 után az ellenzéki tüntetések állandó „civil” felszólalója lett.