Keleti szomszédunk a számára előírt főbb mérföldkövek többségét nem teljesíti, és bizonyos területeken még visszalépés is tapasztalható az ukrán jogrendben a tagjelölti státusz 2022-es elnyeréséhez képest, írja a Tényellenőr elemzése. Az Európai Bizottság által meghatározott hét mérföldkő alapjait tekintve egy jogi konstrukció, amelynek politikai hátterét az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit meghatározó koppenhágai kritériumokon alapulnak.
Ezek a kritériumok a következők:
- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
- működő piacgazdaság és képesség az unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
- a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
Ezekre alapozva az alábbi elvárásokat szabta az Európai Bizottság Ukrajnának:
- alkotmánybírósági reform,
- bírósági reform,
- korrupcióellenes reformok,
- pénzmosás elleni fellépés,
- oligarchaellenes törvények hozatala,
- az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén,
- a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása.
Ezeknek a feltételeknek a teljesülése objektív módon ellenőrizhető, ugyanis esetleges teljesülésük konkrét jogszabályok megalkotásához köthetők.
A Tényellenőr korábbi elemzése rávilágított arra, hogy ezek a kritériumok nem teljesültek maradéktalanul.
Jogállamiság: politikai jog és jogi politika
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada február 25-én elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy az országban csak akkor tarthatnak választásokat, ha „átfogó, igazságos és fenntartható béke” valósul meg. Mindez azért jelent kihívást Ukrajna számára, mert államformáját tekintve köztársaság, amelyben a szuverenitás letéteményesei a választópolgárok.
Az ő felhatalmazásuk nélkül a kormányzat elveszíti szuverenitását, amely viszont az államiság harmadik feltétele. Más szóval, Ukrajna 2025 februárjában intézményesítette önmaga államiságának deficitjét.
Nincs jogállamiság kisebbségi jogok nélkül
A 2012-es nyelvtörvény lehetővé tette a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, ha arányuk elérte a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Ez alapján több nyelv, köztük a magyar is, regionális státust kapott. Azonban a 2017-ben elfogadott új oktatási törvény és a 2019-es államnyelvi törvény jelentősen korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát az oktatásban és a közéletben.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével párhuzamosan a jelenlegi ukrán kormányzat bizonyos könnyítéseket tett, azonban a 2022-ben életbe lépett új nemzeti kisebbségekről szóló törvényt mind a magyar kormányzat, mind az európai jogvédők élesen kritizálták.
A magyar kormányzat továbbra is kitart a kisebbségek jogainak helyreállítása mellett. Ez pedig nemcsak politikai, de jogállamisági szempontból is rendkívül fontos, jelenleg ugyanis a magyar kisebbség sorozatos támadásoknak van kitéve.
Ukrajna nemcsak a konkrét, jogi formulákon alapuló csatlakozási feltételeket nem teljesíti, de az elvi kritériumokkal is szembemegy az ukrán kormányzat. Amíg tehát a kisebbségek helyzete, illetve az ukrán államiság kérdése nem rendeződik, az ország semmiképpen sem lehet alkalmas állapotban arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.
A teljes elemzés itt olvasható.
