A migráció alakítja a jövőt
A legjelentősebb növekedést olyan országokból érkezett csoportok mutatták, amelyek iszlám kultúrkörhöz tartoznak. A szírek, afgánok és irakiak száma 2024-ben 3803-mal emelkedett. Őket követik a 2007 után csatlakozott uniós országokból érkezettek – főként románok és bolgárok – 3306 fővel. Más országokból érkezők 2032 fős gyarapodást hoztak.
A volt jugoszláv államokból 1449, míg Törökországból 503 fővel nőtt a népesség. A nyugat-európai országokból szinte semmilyen változás nem történt, ott mindössze – 66 főt mutat a mérleg.
A termékenységi mutatók is ezt a trendet erősítik: az afgán, szír és iraki nők átlagosan 3,3 gyermeket szülnek, míg az osztrák nők mindössze 1,22-t. A török nők mutatója 1,8, az EU-keleti országokból érkezőké 1,79. A nyugat-európai nők termékenységi aránya 1,1 alatt marad.
Még az állampolgárságot szerzett bevándorló nők is több gyermeket vállalnak, mint a helyben született osztrákok.
A 2024-es születési adatok alapján egyre nagyobb arányban születnek gyermekek muszlim hátterű családokban. Szírek: 2742, afgánok: 1021, törökök: 965 újszülött. Ez együtt az összes születés 6,1 százalékát jelenti. Ha a bosnyákokat is ide soroljuk – akik közül sokan muszlimok –, ez az arány elérheti a 7,4 százalékot is.
Összehasonlításképp: német állampolgárságú gyermekből mindössze 887 született – kevesebb, mint az afgán vagy a török származású újszülöttek száma.
A különbség nemcsak a születésszámban, hanem az anyák életkorában is jelentős: az Ausztriában született nők átlagosan 30,4 évesen vállalnak gyermeket, míg az afgán, szír és iraki nők már 26,2 évesen. A korábban szülő anyák általában több gyermeket is vállalnak – így a különbség tovább nő.