Átalakul a külhoni ösztöndíjrendszer

A magyar kormány elfogadta a külhoni ösztöndíjrendszer teljes átalakításáról szóló előterjesztést, a részt vevő hallgatók létszáma negyven százalékkal nő és 2030-ig a rendelkezésre álló forrás hétszázmillióról 1,8 milliárdra bővül – jelentette be Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken Tusnádfürdőn.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Katona Tibor) Fotó: MTI/Katona Tibor

Külön lehetőségként jelölte meg a duális képzést, ha az elkövetkező időszakban a vállalkozói szférát és a felsőoktatást összekapcsolják, az óriási lehetőséget jelent a fiatalok szülőföldön tartására.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kiemelte: az ungvári egyetemet az ukrán állam csak minimális összeggel támogatja, a magyar képzési programot az ösztöndíjrendszeren keresztül a magyar állam biztosítja. 
Üdvözölte a Makovecz -programot, amelynek segítségével hallgatóiknak is lehetőségük van külföldön tanulni. 

Ezzel a háború miatt főként a női hallgatók tudnak most élni

 – jegyezte meg. Kitért arra is: a főiskola a saját bázisának megerősítése érdekében kérte a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs bizottságtól az akkreditációt, azaz Magyarországon is bejegyzett intézménynek számítanak. Jelezte, kezdeményezték azt is, hogy a főiskola egyetemmé válhasson. 
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kiemelte: bár az oktatási rendszerek eltérnek egymástól, nagyon sok magyarországi fiatal legálisan tud elvégezni romániai egyetemeken különböző képzéseket. Ez így már egy szép Kárpát-medencei magyar oktatási tér – fogalmazott. Kijelentette: az oktatás a legfontosabb kollektív jog.

Borítókép: Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Katona Tibor)