„Már háborúban állhatunk Oroszországgal” – figyelmeztet a brit titkosszolgálat egykori vezetője

Londonban egyre erősebben fogalmaznak az orosz fenyegetés kapcsán. A brit MI5 korábbi főigazgatója, Eliza Manningham-Buller szerint az Egyesült Királyság gyakorlatilag már háborúban állhat Oroszországgal – ha nem is hagyományos, fegyveres értelemben, de az orosz kibertámadások, szabotázsakciók és hírszerzési műveletek olyan méretűvé váltak, hogy az már hadviselésnek tekinthető.

Az MI5 épület, a Szent György-torony, a Vauxhall híd és a Temze, London, Anglia Fotó: Howard Kingsnorth Forrás: Robert Harding/AFP

A brit titkosszolgálat volt kémfőnöke Manningham-Buller kijelentette: Lehet, hogy igaza van, amikor azt mondja: már háborúban állunk Moszkvával. Másfajta háború ez, de a kibertámadások, a fizikai támadások és a hírszerző akciók kiterjedtek.

Eliza Manningham-Buller, a brit belföldi hírszerző ügynökség, a MI5 korábbi vezetője (Fotó: AFP/Carl Court)

A brit hatóságok az elmúlt évben több orosz kötődésű ügyet derítettek fel. Hat Bulgáriában született személyt ítéltek el egy európai kiterjedésű kémhálózat miatt, öt férfit pedig azért, mert orosz megbízásból gyújtogatást hajtottak végre egy, Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat raktározó brit raktárban.

A londoni kabinet irodája már tavaly jelezte: Oroszország felerősítette kibertámadásait Nagy-Britannia ellen, amelyek több vállalatot és intézményt is megbénítottak. Bár a támadások forrását sokszor nehéz egyértelműen azonosítani, számos esetben Moszkva a fő gyanúsított.

Lengyel példa: drónok a határ felett

Az orosz provokációk nem korlátozódnak a digitális térre. Több NATO-szövetséges is dróntámadásokról számolt be: Lengyelországban szeptemberben tizenkilenc orosz pilóta nélküli gép sértette meg a légteret. A varsói kormány azóta is fokozott készültségben van.

Manningham-Buller 2002 és 2007 között vezette az MI5-ot, s szerinte ez idő alatt még voltak remények, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa partner lehet a Nyugat számára. 2005-ben Londonban találkozott is az orosz elnökkel, akit – saját visszaemlékezése szerint – kellemetlen, ellenszenves embernek tartott. 

Egy évvel később London utcáin meggyilkolták Alekszandr Litvinyenkót, az egykori orosz ügynököt, akit radioaktív polóniummal mérgeztek meg. A brit vizsgálat szerint a gyilkosokat Putyin tudtával küldték.

Egy helsinki sajtótájékoztatón, 2006. november 24-én Putyin elutasította, hogy Alekszandr Litvinyenko volt orosz kém halála politikai provokáció (Fotó: AFP/Denis Sinyakov)

Brit titkosszolgálat: nyugati hibák és kínai térnyerés

A volt MI5-főnök kritikával illette a nyugati országokat is, amiért drasztikusan visszafogták a nemzetközi fejlesztési és segélyprogramokat. Szerinte ez diplomáciai teret ad Kínának, amely gazdasági erejét felhasználva erősíti befolyását Afrikában és más térségekben.

Ha mi kivonulunk, ők lépnek a helyünkre. A soft power, legyen az a BBC Világszolgálat, a segélyezés vagy az aknamentesítés, kulcsfontosságú a globális befolyásunk szempontjából

– figyelmeztetett Manningham-Buller.

Borítókép: Az MI5 épület, a Szent György-torony, a Vauxhall híd és a Temze, London, Anglia (Fotó: Robert Harding/AFP/Howard Kingsnorth)