António Costa, az Európai Tanács elnöke a szlovéniai Bled Stratégiai Fórumon tartott beszédében nyíltan elismerte, hogy az orosz–ukrán háború szerepet játszott abban, hogy az Európai Unió elfogadta a sokat kritizált kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal – mutat rá az Origo. A Brüsszel és Washington között júliusban kötött alku 15 százalékos alapvámot ró az európai exportra, amit számos tagállamban megalázó engedményként értékeltek.

Természetesen nem ünnepeljük a vámok visszatérését. De a feszültség fokozása egy kulcsfontosságú szövetségessel a vámok miatt, miközben a keleti határunk fenyegetés alatt áll, meggondolatlan kockázat lett volna
– fogalmazott Costa. Hozzátette:
A transzatlanti kapcsolatok stabilizálása és az amerikai elköteleződés biztosítása Ukrajna biztonságában kiemelt prioritás volt.
Feszültség az álláspontok között
Costa kijelentései szembemennek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének álláspontjával. Von der Leyen ugyanis finnországi sajtótájékoztatóján leszögezte:
Nincs kapcsolat a kettő között.
Vagyis szerinte az Egyesült Államokkal kötött, több fővárosban is hevesen támadott egyezségnek nincs köze az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fenntartásához.
Az Európai Bizottság vezetője a megállapodást egyszerűen „jó kereskedelmi egyezségként” védte meg.
Costa azonban egyértelművé tette, hogy tisztában van az európai polgárok elégedetlenségével. Mint fogalmazott: érzékeli sok európai csalódottságát, akik úgy látják, hogy az unió túl passzívan viselkedett a nyár kereskedelmi, amerikai kapcsolati és ukrajnai fejleményeivel kapcsolatban.
Brüsszel üzenete Washingtonnak
A portugál politikus egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államokat, amely az elmúlt időszakban élesen bírálta az EU digitális szabályozását, mondván, az diszkriminálja az amerikai cégeket. Donald Trump nemrég kilátásba helyezte, hogy vámokat vet ki azokra az országokra, amelyek szerinte igazságtalanul korlátozzák az amerikai vállalatokat.
Partnereinknek – beleértve az Egyesült Államokat is – tudniuk kell, hogy az EU mindig megvédi szuverenitását, polgárait, vállalatait és értékeit. A diplomáciát soha nem szabad összetéveszteni a tétlenséggel
– hangsúlyozta Costa. A brüsszeli vezetők körében egyre erősebb az elégedetlenség az amerikai fenyegetésekkel szembeni uniós válaszok miatt. Teresa Ribera, az Európai Bizottság alelnöke a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta: az EU nem lehet egy harmadik ország akaratának alárendelve.
Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős biztos pedig jelezte: a kereskedelmi megállapodást újra kell vizsgálni, ha Trump szándékaiból tényleges nyilatkozatok lesznek.
Egyre nagyobb a felháborodás
Szijjártó Péter szavai szerint a brüsszeli vezetés döntései súlyos gazdasági veszteségeket okoznak Európának, különösen az autóiparban, ahol a vámterhek hatszorosára nőnek.
A magyar külügyminiszter úgy látja: Ursula von der Leyen „felmosta a padlót” a világpolitika meghatározó szereplőivel, miközben az Európai Unió tekintélye folyamatosan erodálódik.
Míg Costa elismerte, hogy Ukrajna biztonsági helyzete miatt engedett az EU az amerikai nyomásnak, addig Szijjártó szerint mindez nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági vereség is.
A két álláspont közös pontja, hogy Brüsszel az utóbbi hónapokban mindinkább kiszolgáltatott helyzetbe került, aminek az európai polgárok fizetik meg az árát.
Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)