Pattanásig feszült a helyzet Európa puskaporos hordójában

A koszovói szerb közösség vezetője, Zlatan Elek sürgeti a szerbeket, hogy vegyenek részt a közelgő helyi választásokon, hangsúlyozva, hogy ez kulcsfontosságú a kisebbség jogainak és érdekeinek védelme szempontjából. Elek szerint a szerb közösség rendszeres diszkriminációval és elnyomással néz szembe Koszovóban, különösen Albin Kurti kormányzása alatt. A választási részvétel fontosságát jelzi a feszült politikai légkör és a közelmúltbeli incidensek is, amelyek aggodalomra adnak okot a választások tisztaságát illetően.

Fontos választás lesz Koszovóban (Fotó: AFP)

Az elnök kitért a minapi incidensre is, amikor a koszovói rendőrség őrizetbe vett két szerb kiskorút a pólójukon lévő feliratok miatt. Elek szerint ez rendszerszintű erőszak. 

Ez nem véletlen. Ez a legjobb bizonyíték arra, hogy a szerbek üldöztetése szisztematikusan zajlik, szinte minden pristinai intézmény részvételével

– zárta az RTS-nek adott interjúját Zlatan Elek, a Szerb Lista elnöke. A szerb közösség vezetői szerint a helyzet egyre súlyosabb, és a mindennapi élet számos területén érzik a nyomásgyakorlást. Szinte nem telik el nap, hogy ne érné a helyi szerb közösséget valamilyen inzultus. A minap például a koszovói rendőrség Brnjakban elkobozta a Közép-koszovói Szerb Nők Egyesületének és a Kosovo Polje közelében található Batusból származó Kosovke énekegyüttes zászlaját, széttépte azokat és egy konténerbe dobta – jelenti a Kosovo Online. 

Brüsszel tehetetlen

Peter Sorensen, az Európai Unió különmegbízottja a minap Belgrádba látogatott, ahol találkozott Alekszandar Vucsics szerb elnökkel és más magas rangú tisztviselőkkel. A látogatás célja a Koszovóval folytatott párbeszéd újraindítása és a koszovói szerbek helyzetének megvitatása volt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Aleksandar Vučić (@buducnostsrbijeav) által megosztott bejegyzés

Vucsics elnök a találkozó után hangsúlyozta, hogy Szerbia elkötelezett a békés megoldások és a kompromisszumok keresése mellett, de ugyanakkor határozottan kiáll az állami és nemzeti érdekek védelme mellett is. 

Az elnök kiemelte, hogy kulcsfontosságú lenne visszatérni a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozásához, ami a korábbi megállapodások része volt.

A szerb vezetők aggodalmukat fejezték ki a koszovói szerbek jogainak és politikai szabadságának korlátozása miatt. Különösen problémásnak tartják a Szerb Lista részvételének esetleges tiltását a közelgő koszovói választásokon. Marko Gyurics külügyminiszter felszólította a nemzetközi közösséget, különösen az EU-t, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Pristinára az egyoldalú lépések elkerülése érdekében.

A találkozókon szó esett a nemzetközi szervezetek és missziók további jelenlétének szükségességéről Koszovóban. 

A szerb fél bátorítja és elvárja a koszovói szerbek minél nagyobb arányú részvételét a választásokon, ami utat nyithat visszatérésüknek a különböző intézményekbe és hatalmi szintekre.

Petar Petkovics, a Koszovói Iroda igazgatója kritizálta az EU-t, amiért nem reagált megfelelően Pristina egyoldalú lépéseire, amelyek megnehezítik a szerb lakosság életét Koszovóban. Petkovics szerint mindez nem történt volna meg, ha az első brüsszeli megállapodás aláírása óta eltelt 12 év alatt létrehozták volna a szerb többségű önkormányzatok közösségét.

Sorensen korábban Pristinában is járt, ahol az ohridi megállapodás végrehajtásáról tárgyalt. Ez a 2023-ban elért megállapodás, bár nincs aláírva, az EU szerint kötelező érvényű. A dokumentum többek között önkormányzatiságot ír elő a koszovói szerb közösség számára, és előirányozza az állami szimbólumok kölcsönös elismerését.

A párbeszéd utolsó fordulója 2023 júniusában volt, azóta nem tartottak magas szintű találkozót a felek között. A legutóbbi ilyen találkozó 2023 szeptemberében volt, nem sokkal azelőtt, hogy fegyveres szerb csoport támadást intézett a koszovói rendőrség ellen Banjszkánál.

Borítókép: Fontos választás lesz Koszovóban (Fotó: AFP)