A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség és a hamburgi hatóságok adatai alapján egyértelmű kép rajzolódik ki: a polgári jövedelemre, az alapellátásra, a menedékkérőknek nyújtott ellátásokra és a lakhatási támogatásra fordított kiadások folyamatosan emelkednek, amit nemzetközi válságok, például az ukrajnai háború és a folyamatos migráció okoz – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

(Fotó: AFP)
A városban a nem német állampolgárságú kedvezményezettek közül a legtöbb polgári jövedelmet ukránok, afgánok és szírek kapják.
2024-ben a polgári jövedelem Hamburgban 1,86 milliárd euróba került. Ebből 995 millió euró – 53 százalék – 93 817 külföldi kedvezményezetthez került, ami 50,6 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.
A német kedvezményezettek (92 738 fő) 868 millió eurót kaptak. 2025 első fél évében a külföldiek aránya 54 százalékra emelkedett: a 629 millió euróból 340 millió euró nem német állampolgárságú állampolgársági juttatásban részesülőkhöz került. A leggyakoribb származási országok: Ukrajna (83 millió euró), Afganisztán (65 millió) és Szíria (39 millió).
2024-ben, Németországban az országos kiadások 47,4 százaléka, azaz 46,9 milliárd euró jutott nem német állampolgárokra. Hamburgban magasabb ez az arány, amely kiemeli a város migrációs csomópontként betöltött szerepét. A szenátus azzal érvel, hogy sok ellátás ideiglenes és elősegíti az integrációt; az EU-polgároknak egyenlő jogok vannak.
Kritikusok, mint például a migrációkutató Ruud Koopmans, a múltban egy szisztematikus problémára hívták fel a figyelmet:
„A magas ellátások ösztönzőket teremthetnek anélkül, hogy elegendő ellenértéket nyújtanának.”
Rendkívül magas kifizetések nagycsaládoknak
2024-ben 299 háztartás kapott havonta több mint 8000 eurót a polgári jövedelem rendszerében, köztük 86 háztartás hat vagy több gyermekkel és 85 háztartás öt gyermekkel. 2025-ben ez a szám már 309 volt.
A menedékkérők juttatásai esetében 2024-ben 53 háztartás kapott több mint 8000 eurót, többnyire nagycsaládok állami szállásokon.
Ezek az összegek magukban foglalják a bérleti díjakat és a szabályozott összegeket, amelyek nem szabadon felhasználhatók. Mindazonáltal: az ilyen összegek felizzítják a vitát arról, hogy visszaélnek-e a rendszerrel.