Macron patthelyzetbe került?

Franciaország politikai gépezete zsákutcába jutott: Francois Bayrou miniszterelnök ma bizalmi szavazást kezdeményez a Nemzetgyűlésben, miközben Emmanuel Macron elnök új kormányfő után nézhet, vagy akár előre hozott választásokra kényszerülhet. A hárompólusú, erősen megosztott politikai rendszer és a költségvetési reformok körüli ellentétek hosszú ideje bénítják a francia demokráciát, így a stabil kormányzás immár évek óta hiánycikk Párizsban, mondta el lapunknak a szakértő.

A francia fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke és Emmanuel Macron francia elnök Fotó: Christophe Ena Forrás: AFP

Politológusok szerint három tényező bénítja a francia demokráciát: a politikai rendszer – a többségi választási rendszer csak a győztest jutalmazza, így kizárja a kompromisszumokat; a politikai kultúra – a francia közéletben a kompromisszum gyanús és gyengeségnek számít és Emmanuel Macron – aki a középre pozicionált politikájával egyszerre próbálta gyengíteni a jobb- és baloldali kihívóit, ám ezzel inkább növelte a szakadékot.

Francois Bayrou miniszterelnök a kormányhoz intézett kérdések ülésén a francia Nemzetgyűlésben (Fotó: Hans Lucas/AFP/Magali Cohen) 

A francia választási rendszer kudarca

A francia politikai paletta erősen megosztott. Az elmúlt két nemzetgyűlési választás során nem sikerült egyetlen politikai erőnek sem a többséget megszereznie. Ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a kormányzás az 577 fős Nemzetgyűlésben 289 képviselővel kell rendelkeznie egy politikai erőnek, akár koalíciós formában. Ezt sem 2022-ben, sem pedig 2024-ben az előre hozott választások alkalmával nem sikerült egyetlen politikai blokknak sem megszereznie

– mondta el lapunknak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A szakértő szerint jelenleg három nagy blokk áll egymással szemben. 

Van egy baloldali tömörülés az ún. Új Népfront, amely ma már nem igen működik, mert a szocialista párt nem kíván benne részt venni, de alapvetően a főbb irányvonalakban azért máig egyetértenek az idesorolható pártok. Van egy centrista csoportosulás, ami egyébként szintén rendkívül heterogén. Ide tartoznak Macron elnök támogatói, de a mérsékelt jobboldal baloldali szárnya is. Harmadikként ott van a jobboldali tábor, ami szintén megosztott, de ahol a legnagyobb támogatást a Nemzeti Tömörülés élvezi. Ez a nagyfokú politikai megosztottság miatt szinte lehetetlen stabil kormányt alakítani, különösen, hogy több olyan törvény van, és ide tartozik a költségvetési törvény, amihez kell az abszolút többség. 

A szakértő arról is beszélt, hogy a pártok a büdzsé kapcsán is különösen is eltérő véleményen vannak, így többséget szerezni szinte lehetetlen. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártok és vezetőik elsősorban a 2027-es elnökválasztások perspektívájában politizálnak.

Mi lesz a költségvetéssel?

Fejérdy Gergely szerint a költségvetési reformok elbukása szinte természetes következménye a rendszernek. 

Franciaország szuverén államadóssága a GDP 114 százalékát teszi ki, az unió harmadik legeladósodottabb országaként. A költségvetési hiányt éveken át nem sikerül 3 százalék alá csökkenteni, a radikális reformok – például a nyugdíjreform – iránti elutasítás miatt. Az egyetlen eszköz, amit a kormányok 2022 óta alkalmaznak, a 49:3-as paragrafus, mely lehetővé teszi a törvényhozás megkerülését, ám ez automatikusan bizalmatlansági indítványt generál, ami Bayrou esetében is a bukáshoz vezetett.

– hangsúlyozta.

Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

Macron megbukhat?

Ami Macron helyzetét illeti, a francia elnök többször megerősítette, hogy nem kíván lemondani.

Papírforma szerint az államfő az alkotmány 67-es paragrafusa alapján lemondatható, de ez rendkívül bonyolult a jelenlegi megosztott politikai helyzetben. 

A kutató szerint szinte kizárt, hogy Macron akaratán kívül eltávolítható legyen, önszántából pedig aligha távozna. Fejérdy Gergely rámutatott: a francia elnöki rendszer nem önmagában gátolja a kormányalakítást, hanem a politikai megosztottság és az elnök népszerűtlensége nehezíti a stabil többség létrehozását. 

A választási rendszer finomítása segíthetne a patthelyzet feloldásában, de a jelenlegi felmérések szerint egyetlen pártnak sincs reális esélye megszerezni a 289 fős többséget. Előre hozott választásokkal lehetne új helyzetet teremteni, de még ez sem garantálja a stabil kormány kialakulását.

Az elemző szerint így a francia politika az állandó válság és kormányzati bukások spiráljába került, és a stabilitás immár évek óta hiánycikk.

Persze lehet finomításokat végrehajtani a választási rendszerben, ami segíthet a patthelyzet feloldásában, de a jelen esetben ez is csak kis mértékben segítene. Esetleg egy előre hozott választással lehet új vizet önteni a pohárba és elérni, hogy többségi kormány alakulhasson, de jelenlegi felmérések szerint egyáltalán nem biztos, hogy bármelyik párt képes lenne, hogy 289 képviselő helyet szerezzen a Nemzetgyűlésben, vagyis többséget alkotni, így viszont a stabil kormány felállítása is problémás

– összegezte Fejérdy Gergely.

Borítókép: A francia fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke és Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP/Christophe Ena)