Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Politológusok szerint három tényező bénítja a francia demokráciát: a politikai rendszer – a többségi választási rendszer csak a győztest jutalmazza, így kizárja a kompromisszumokat; a politikai kultúra – a francia közéletben a kompromisszum gyanús és gyengeségnek számít és Emmanuel Macron – aki a középre pozicionált politikájával egyszerre próbálta gyengíteni a jobb- és baloldali kihívóit, ám ezzel inkább növelte a szakadékot.
A francia politikai paletta erősen megosztott. Az elmúlt két nemzetgyűlési választás során nem sikerült egyetlen politikai erőnek sem a többséget megszereznie. Ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a kormányzás az 577 fős Nemzetgyűlésben 289 képviselővel kell rendelkeznie egy politikai erőnek, akár koalíciós formában. Ezt sem 2022-ben, sem pedig 2024-ben az előre hozott választások alkalmával nem sikerült egyetlen politikai blokknak sem megszereznie
– mondta el lapunknak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A szakértő szerint jelenleg három nagy blokk áll egymással szemben.
Van egy baloldali tömörülés az ún. Új Népfront, amely ma már nem igen működik, mert a szocialista párt nem kíván benne részt venni, de alapvetően a főbb irányvonalakban azért máig egyetértenek az idesorolható pártok. Van egy centrista csoportosulás, ami egyébként szintén rendkívül heterogén. Ide tartoznak Macron elnök támogatói, de a mérsékelt jobboldal baloldali szárnya is. Harmadikként ott van a jobboldali tábor, ami szintén megosztott, de ahol a legnagyobb támogatást a Nemzeti Tömörülés élvezi. Ez a nagyfokú politikai megosztottság miatt szinte lehetetlen stabil kormányt alakítani, különösen, hogy több olyan törvény van, és ide tartozik a költségvetési törvény, amihez kell az abszolút többség.
A szakértő arról is beszélt, hogy a pártok a büdzsé kapcsán is különösen is eltérő véleményen vannak, így többséget szerezni szinte lehetetlen. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártok és vezetőik elsősorban a 2027-es elnökválasztások perspektívájában politizálnak.
Fejérdy Gergely szerint a költségvetési reformok elbukása szinte természetes következménye a rendszernek.
Franciaország szuverén államadóssága a GDP 114 százalékát teszi ki, az unió harmadik legeladósodottabb országaként. A költségvetési hiányt éveken át nem sikerül 3 százalék alá csökkenteni, a radikális reformok – például a nyugdíjreform – iránti elutasítás miatt. Az egyetlen eszköz, amit a kormányok 2022 óta alkalmaznak, a 49:3-as paragrafus, mely lehetővé teszi a törvényhozás megkerülését, ám ez automatikusan bizalmatlansági indítványt generál, ami Bayrou esetében is a bukáshoz vezetett.
– hangsúlyozta.
Ami Macron helyzetét illeti, a francia elnök többször megerősítette, hogy nem kíván lemondani.
Papírforma szerint az államfő az alkotmány 67-es paragrafusa alapján lemondatható, de ez rendkívül bonyolult a jelenlegi megosztott politikai helyzetben.
A kutató szerint szinte kizárt, hogy Macron akaratán kívül eltávolítható legyen, önszántából pedig aligha távozna. Fejérdy Gergely rámutatott: a francia elnöki rendszer nem önmagában gátolja a kormányalakítást, hanem a politikai megosztottság és az elnök népszerűtlensége nehezíti a stabil többség létrehozását.
A választási rendszer finomítása segíthetne a patthelyzet feloldásában, de a jelenlegi felmérések szerint egyetlen pártnak sincs reális esélye megszerezni a 289 fős többséget. Előre hozott választásokkal lehetne új helyzetet teremteni, de még ez sem garantálja a stabil kormány kialakulását.
Az elemző szerint így a francia politika az állandó válság és kormányzati bukások spiráljába került, és a stabilitás immár évek óta hiánycikk.
Persze lehet finomításokat végrehajtani a választási rendszerben, ami segíthet a patthelyzet feloldásában, de a jelen esetben ez is csak kis mértékben segítene. Esetleg egy előre hozott választással lehet új vizet önteni a pohárba és elérni, hogy többségi kormány alakulhasson, de jelenlegi felmérések szerint egyáltalán nem biztos, hogy bármelyik párt képes lenne, hogy 289 képviselő helyet szerezzen a Nemzetgyűlésben, vagyis többséget alkotni, így viszont a stabil kormány felállítása is problémás
– összegezte Fejérdy Gergely.
Borítókép: A francia fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke és Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP/Christophe Ena)
Az ukrán gázimport túlnyomó része orosz eredetű molekula.
A brüsszeli vezetés csak a saját érdekét nézi.
Andrij Szibiha Szijjártó Pétert gyalázta, most tárgyalna vele.
Meglepő életutat futott be az észt politikus.
Az ukrán gázimport túlnyomó része orosz eredetű molekula.
A brüsszeli vezetés csak a saját érdekét nézi.
Andrij Szibiha Szijjártó Pétert gyalázta, most tárgyalna vele.
Meglepő életutat futott be az észt politikus.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az ukrán gázimport túlnyomó része orosz eredetű molekula.
A brüsszeli vezetés csak a saját érdekét nézi.
Andrij Szibiha Szijjártó Pétert gyalázta, most tárgyalna vele.
Meglepő életutat futott be az észt politikus.
Magyarországot évek óta próbálják belerángatni a háborúba.
Ez fogja várni!
Itt vannak a részletek!
Az önök oktatási rendszere megbukott!
A társaság szerbiai befektetései nemcsak hozták, hanem túl is szárnyalták eredeti várakozásaikat.
A nőt kórházba szállították.
Andrij Szibiha Szijjártó Pétert gyalázta, most tárgyalna vele.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
