Franciaország politikai válságban

Franciaország ismét politikai válság küszöbén áll. Francois Bayrou miniszterelnök a mai napon bizalmi szavazást kér a Nemzetgyűlésben. Amennyiben elbukik, Emmanuel Macron elnöknek új kormányfőt kell keresnie – vagy akár újabb előre hozott választások is jöhetnek. Egyre világosabb: a stabilitás hiánycikk a francia politikában.

Emmanuel Macron francia elnök magánya Fotó: Ludovic Marin Forrás: AFP

A jelenlegi krízis nem pusztán a költségvetési vitáról szól – ez csupán a mélyebb problémák tünete, írja a Tagesschau.

Emmanuel Macron francia elnök kezet fog Francois Bayrou francia miniszterelnökkel (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

Politológusok szerint három tényező bénítja a francia demokráciát: a politikai rendszer – a többségi választási rendszer csak a győztest jutalmazza, így kizárja a kompromisszumokat; a politikai kultúra – a francia közéletben a kompromisszum gyanús és gyengeségnek számít és Emmanuel Macron – aki a középre pozicionált politikájával egyszerre próbálta gyengíteni a jobb- és baloldali kihívóit, ám ezzel inkább növelte a szakadékot.

Bastien François, a párizsi Sorbonne politológusa szerint abszurd helyzet alakult ki:

Egy évre nevez ki Macron olyan miniszterelnököket, akiknek nincs érdemi programjuk és saját táborukban sem élveznek széles támogatást. Ezek a kormányok nem kormányoznak – ez lenyűgöző, de egyben tragikus is.

Macron rossz kockázatvállalása

A 2024 nyarán elrendelt előre hozott választásokkal Macron eredetileg világosabb parlamenti erőviszonyokat akart teremteni, hogy megállítsa a jobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) előretörését. A húzás azonban visszafelé sült el: a kormányzó tábor elveszítette törékeny többségét is. Azóta a miniszterelnöknek – előbb Michel Barniernek, majd Francois Bayrounak – képtelen feladat jutott: többséget kellett keresniük egy olyan rendszerben, amelyet soha nem koalíciós kormányzásra terveztek.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője az észak-franciaországi Henin-Beaumont-ban, 2025. szeptember 7-én (Fotó: AFP/Francois Lo Presti)

Franciaország jobbra tolódik

A helyzetet Macron döntései is súlyosbították. A tavalyi választások után a baloldali szövetség szerezte a legtöbb mandátumot, ám Macron mégis kétszer is a konzervatív oldalról nevezett ki kormányfőt. Így közvetve a jobboldali Le Pen-pártnak lett kulcsszerepe a kormány fenntartásában. Eközben a baloldallal való szakítás tovább mélyítette a politikai szakadékokat.

Van kiút?

A politológusok szerint a legfőbb gond maga a választási rendszer, amely torzítja a képviseletet és táplálja a kiábrándultságot. Egy arányos rendszer – a német modellhez hasonlóan – rákényszerítené a pártokat a közös programok kidolgozására és a koalíciós kormányzásra. Franciaországban azonban a kompromisszum továbbra is gyanús szó.

Az újabb előre hozott választások aligha hoznának megoldást: a felmérések szerint a parlament háromosztatúsága fennmaradna, legfeljebb a Nemzeti Tömörülés erősödne tovább. Macron visszalépést kizárt, de újabb miniszterelnök kinevezésére készül. Lehetséges, hogy ezúttal a baloldalról választ – ám ennek ára az adóemelés lehet, amit Macron eddig mereven ellenzett.

Franciaország ma a politikai bénultság állapotában van. Amíg Macron nem találja meg a módját annak, hogy valódi parlamenti többséget kovácsoljon, addig a válság tartós marad – és könnyen gazdasági következményekkel is járhat, ha a költségvetési viták megbénítják az államot.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök magánya (Fotó: AFP/Ludivic Marin)