Miért nem halad Brüsszelben Magyar Péter ügye?

Az Európai Parlament jogi bizottsága kedden mond ítéletet Magyar Péter mentelmi jogáról. A Tisza Párt elnökének ügye 2024 nyarán indult, de más hasonló esetekhez képest most az eljárás rendkívül lassan halad. Sokan politikai befolyásolást sejtenek a háttérben. Miért gátolja Brüsszel a magyar igazságszolgáltatás működését Magyar Péter telefonlopási ügyében?

Magyar Péter és Manfred Weber (Fotó: AFP) Fotó: ATTILA KISBENEDEK

Matteo Salvini mentelmi joga

2019-ben belügyminiszterként Matteo Salvini nem engedte az Open Arms spanyol civil hajó kikötését. Emiatt az olasz baloldali kormánytöbbség felfüggesztette mentelmi jogát, és vádat emeltek ellene. A palermói ügyészség hat év börtönt kért Salvini korábbi kormányfőhelyettes ellen emberrablás és hivatali visszaélés miatt, írtunk róla, hogy az olasz kormánytöbbség megvonta Matteo Salvini mentelmi jogát.

Salvini elmondása szerint büszke arra, hogy próbálta megállítani a tömeges migrációt, így teljesítette politikai ígéretét.

Marine Le Pen mentelmi jogát kétszer függesztették fel

Először 2013-ban az Európai Parlament vizsgálta a képviselő mentelmi jogát. Akkor a lyoni fellebbviteli bíróság főügyésze egy állítólagos bűncselekmény miatt kérte a felfüggesztést. Az EP ekkor jóváhagyta a mentelmi jog ideiglenes megszüntetését.

Másodszor a francia hatóságok kezdeményezték a felfüggesztést egy feltételezett bűncselekmény miatt, miután Le Pen 2014-ben antiszemita kijelentéseket tett. Az EP jogi bizottsága kiemelte, hogy a képviselőknek joguk van véleményt nyilvánítani, de ez nem teszi lehetővé a rágalmazást, becsületsértést, gyűlöletkeltést vagy mások méltóságának megsértését. 2016. október 25-én az EP ismét felfüggesztette Le Pen mentelmi jogát.

Végül 2025 márciusában több év börtönbüntetésre ítélték Le Pent, amelyből kettőt le kell töltenie, továbbá öt évig nem indulhat választásokon, így a következő francia elnökválasztáson sem.

Politikai leszámolás jogi eszközökkel: messzemenő politikai hatással bír a Marine Le Pen elleni ítélet. A francia választók nemcsak politikai, hanem demokratikus válságként is értelmezik a történteket – emelte ki elemzésében Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója.

Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber (Fotó: AFP)