Gátlástalanul támadta több ország gazdaságát Soros György

Angol font, thai baht, Malajzia, OTP – hosszú Soros György tőzsdespekulációinak áldozati listája. Franciaországban el is ítélték Sorost bennfentes kereskedelem miatt.

Soros György milliárdos Fotó: AFP

Soros György óriási vagyonát tőzsdei spekulációból szerezte. Egyik kedvenc taktikája, hogy egyes valuták esésére játszik, majd különböző tranzakciókkal még be is segít, hogy gyorsabb és mélyebb legyen az árfolyam zuhanása. Az, hogy ezzel országok gazdaságát teheti tönkre akár évtizedekre, láthatóan nem igazán zavarja az állítólagos filantrópot.

Soros leghírhedtebb akciója az angol font megtámadása volt (Illusztráció, forrás: NurPhoto via AFP)

Amikor egy ország monetáris válságba kerül, Soros mindig ott van, hogy az utolsó lökést adja a valutának, majd profitáljon annak zuhanásából

– olvasható egy, a patinás Stanford Egyetem honlapján megjelent szövegben.

Soros leghírhedtebb ilyen akciója az úgynevezett Fekete Szerda volt. 1992-ben az angol fontot szemelte ki magának a tőzsdespekuláns. Akkoriban Nagy-Britannia nehéz gazdasági helyzetben volt, viszont a kormány (John Major akkori pénzügyminiszter és későbbi miniszterelnök nyomására) belegyezett, hogy részt vesz az Európai Unió úgynevezett Európai Árfolyam-mechanizmusában (ERM). 

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a többi résztvevő országhoz hasonlóan az angol font árfolyamát a német márkáéhoz kötötték, és ahhoz viszonyítva egy meghatározott sávból nem mozdulhatott el. Csakhogy a britek rosszul határozták meg az árfolyamot, túlértékelt fonttal léptek be a rendszerbe, amit csak tetézett a jelentős infláció.

Nagy-Britanniára komoly nyomás nehezedett, hogy leértékelje a fontot, ezt azonban az ERM miatt nem tehette meg. Soros a maga eszközeivel mindent megtett, hogy a lehető legmélyebbre lökje a fontot: a rendelkezésére álló források igen jelentős részét felhasználva 10 milliárd dolláros pozíciót vett fel a valutával szemben. A brit kormány nem tehetett más, mint hogy leértékelte a fontot. Soros egymilliárd eurót keresett az ügyleten, a brit adófizetők viszont mintegy 30 milliárd eurót vesztettek, és az ország kénytelen volt kilépni az ERM-ből.

Soros pénzéhsége szerepet játszott az 1997-98-as ázsiai pénzügyi válság kirobbanásában is.

Soros György határidős szerződéseket kötött, hogy 1998 januárjában 26 baht/dollár árfolyamon váltsa át baht-ját dollárra. Nyilvánosságra hozta Thaiföld problémáit és eladta az összes baht-ját. Thaiföld megvédte a valutát azzal, hogy felvásárolta a felesleges bahtot. Amikor Thaiföld dollárkészlete kezdett elfogyni, 1997. július 2-án lebegő árfolyamra állították a bahtot. 1997. júniusában 1 dollár 25 baht volt, 1998 januárjában pedig 1 dollár 54 baht. Soros 1 milliárd dollárt váltott át 54 bahtra. 1997 júniusában 1 dollárért 25 bahtot adtak, 1998 januárjában pedig 1 dollárért 54-et. Soros 1 milliárd dollárt 54 milliárd baht-ra váltott az azonnali piacon, majd határidős szerződéseit felhasználva az 54 milliárd bahtot 2 milliárd dollárra váltotta, így megduplázva pénzét

– vezeti le a spekuláns taktikáját Jonathan E. Leightner közgazdász.

Thaiföldnek Soros akciója után az IMF-től kellett segítséget kérnie.

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1997 szeptemberében tartott közös éves közgyűlésén Hongkongban heves vita robbant ki arról, hogy ki a felelős a kialakulóban lévő pénzügyi katasztrófáért, és milyen gazdasági modell alakulhat ki utána. A vita főszereplője Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök és Soros volt, aki a válságot megelőzően merész spekulációkat hajtott végre a thaiföldi és malajziai valutákkal szemben. 

Thaiföld addigra már az IMF mentőcsomagjának szigorú feltételeit nyögte, hasonló úton járt Indonézia is, és Mahathir attól tartott, Malajzia lehet a következő dominó.

Idiótának nevezte Sorost, és azzal vádolta, hogy semmissé akarja tenni országa gazdasági fejlődését, amelynek révén több tízmillió ember került ki a szegénységből. Egyúttal szorgalmazta, hogy teljesen tiltsák be a devizákkal való kereskedést.

Soros az OTP ellen

Természetesen Magyarország sem maradt ki a sorból. Az OTP-t kétszer is megpróbálta megszerezni a tőzsdespekuláns, mind a két esetben válsághelyzetben támadva meg a magyar pénzintézetet. 1994-ben az OTP privatizálásakor szeretett volna részesedést szerezni. Ennek érdekében Soros induló ajánlatként egy kétlépcsős – 5, majd 10 milliárdos – tőkeemelést kínált fel, amellyel névértéken mintegy 25 százalékos tulajdonrészhez jutott volna a legnagyobb hazai takarékbank portfóliójából. Azonban miután az ajánlata ellenállásba ütközött, előbb annak összegét mérsékelte, majd teljesen visszalépett a tranzakciótól.

Az újabb lehetőséget a 2008-as válság idején látta meg. Miután olyan hírek keltek szárnyra, hogy az OTP-nél is lehet az amerikai bankok által értékpapírosított, kevés valós értékkel rendelkező hitelcsomagokból, a magyar pénzintézet árfolyama komoly esést szenvedett el, a csúcs árfolyam csaknem felére, 6000 forint alá zuhant. Ez kritikus helyzetet eredményezett, ugyanis több befektető hitelre vásárolt az OTP-papírokból, és amikor a részvény értéke már nem fedezte a hitelt, kénytelenek voltak eladni a papírokat.

Soros erre a helyzetre reagálva október 9-én, amikor már a szint közelében volt az ár, nagy mennyiségű részvény eladásával lökte azt még mélyebbre, hogy meginduljon a hitelből vásárolt papírok kényszereladása, tovább csökkentve az árat. A spekuláns busás hasznot húzott a magyar pénzintézet megtámadásából: mintegy 675 ezer dollárt kaszált. Azonban a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt felügyeleti eljárás indult ellene, és a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Előfordult azonban, hogy Soros csúnyán rajtavesztett a spekulációján. Még 1988-ban 50 millió dollár értékben vásárolt részesedést négy korábbi állami tulajdonú francia vállalatban, köztük a Société Générale-ban. Ebben az ügyben a francia ügyészség a következő évben bennfentes kereskedelem gyanújával indított nyomozást, ami végül azzal zárult, hogy a tőzsdespekulánst 2002-ben elítélték.

Soros fellebbezett, az ügy még a strasbourgi európai emberi jogi bíróságot is megjárta, ahol az üzletember azzal érvelt, hogy a francia jogszabályok nem voltak elég világosak. A bíróság, bár részben igazat adott az érvelésének, fenntartotta az ellene hozott ítéletet, ugyanis az indoklás szerint egy hozzá hasonlóan tapasztalt befektetőnek tisztában kellett volna lennie a tettei következményeivel.

Borítókép: Soros György milliárdos (Fotó: AFP)