Gátlástalanul támadta több ország gazdaságát Soros György

Angol font, thai baht, Malajzia, OTP – hosszú Soros György tőzsdespekulációinak áldozati listája. Franciaországban el is ítélték Sorost bennfentes kereskedelem miatt.

Soros György milliárdos Fotó: AFP

Thaiföldnek Soros akciója után az IMF-től kellett segítséget kérnie.

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1997 szeptemberében tartott közös éves közgyűlésén Hongkongban heves vita robbant ki arról, hogy ki a felelős a kialakulóban lévő pénzügyi katasztrófáért, és milyen gazdasági modell alakulhat ki utána. A vita főszereplője Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök és Soros volt, aki a válságot megelőzően merész spekulációkat hajtott végre a thaiföldi és malajziai valutákkal szemben. 

Thaiföld addigra már az IMF mentőcsomagjának szigorú feltételeit nyögte, hasonló úton járt Indonézia is, és Mahathir attól tartott, Malajzia lehet a következő dominó.

Idiótának nevezte Sorost, és azzal vádolta, hogy semmissé akarja tenni országa gazdasági fejlődését, amelynek révén több tízmillió ember került ki a szegénységből. Egyúttal szorgalmazta, hogy teljesen tiltsák be a devizákkal való kereskedést.

Soros az OTP ellen

Természetesen Magyarország sem maradt ki a sorból. Az OTP-t kétszer is megpróbálta megszerezni a tőzsdespekuláns, mind a két esetben válsághelyzetben támadva meg a magyar pénzintézetet. 1994-ben az OTP privatizálásakor szeretett volna részesedést szerezni. Ennek érdekében Soros induló ajánlatként egy kétlépcsős – 5, majd 10 milliárdos – tőkeemelést kínált fel, amellyel névértéken mintegy 25 százalékos tulajdonrészhez jutott volna a legnagyobb hazai takarékbank portfóliójából. Azonban miután az ajánlata ellenállásba ütközött, előbb annak összegét mérsékelte, majd teljesen visszalépett a tranzakciótól.

Az újabb lehetőséget a 2008-as válság idején látta meg. Miután olyan hírek keltek szárnyra, hogy az OTP-nél is lehet az amerikai bankok által értékpapírosított, kevés valós értékkel rendelkező hitelcsomagokból, a magyar pénzintézet árfolyama komoly esést szenvedett el, a csúcs árfolyam csaknem felére, 6000 forint alá zuhant. Ez kritikus helyzetet eredményezett, ugyanis több befektető hitelre vásárolt az OTP-papírokból, és amikor a részvény értéke már nem fedezte a hitelt, kénytelenek voltak eladni a papírokat.

Soros erre a helyzetre reagálva október 9-én, amikor már a szint közelében volt az ár, nagy mennyiségű részvény eladásával lökte azt még mélyebbre, hogy meginduljon a hitelből vásárolt papírok kényszereladása, tovább csökkentve az árat. A spekuláns busás hasznot húzott a magyar pénzintézet megtámadásából: mintegy 675 ezer dollárt kaszált. Azonban a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt felügyeleti eljárás indult ellene, és a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Előfordult azonban, hogy Soros csúnyán rajtavesztett a spekulációján. Még 1988-ban 50 millió dollár értékben vásárolt részesedést négy korábbi állami tulajdonú francia vállalatban, köztük a Société Générale-ban. Ebben az ügyben a francia ügyészség a következő évben bennfentes kereskedelem gyanújával indított nyomozást, ami végül azzal zárult, hogy a tőzsdespekulánst 2002-ben elítélték.

Soros fellebbezett, az ügy még a strasbourgi európai emberi jogi bíróságot is megjárta, ahol az üzletember azzal érvelt, hogy a francia jogszabályok nem voltak elég világosak. A bíróság, bár részben igazat adott az érvelésének, fenntartotta az ellene hozott ítéletet, ugyanis az indoklás szerint egy hozzá hasonlóan tapasztalt befektetőnek tisztában kellett volna lennie a tettei következményeivel.

Borítókép: Soros György milliárdos (Fotó: AFP)