Karnyújtásnyira kerültünk az orosz–ukrán háborút lezáró békéhez, már az ukránok is nyitottak Donald Trump béketervére, és már csak az utolsó simításokat kell elvégezni. Ennek kapcsán Nógrádi György arról beszélt a műsorban, hogy Donald Trump sürgősen békét akar elérni Ukrajnában, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig sokkal jobb pozícióból várja a végjátékot, mint Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök legközelebbi emberei körül kirobbant korrupciós botrányban ugyanis csak az Egyesült Államokon múlik, hogy mikor kerülnek elő bizonyítékok az ukrán államfő ellen is – magyarázta a szakértő.
Talán ez is közrejátszik abban, hogy Zelenszkij sokkal együttműködőbb volt a béketárgyalásokat és a feltételeket illetően, mint korábban bármikor.
Európa háborút akar
Eközben a háborúpárti európai vezetők minden erejükkel azon vannak, hogy folytatódjon a háború. Az elhibázott döntéseik miatt ugyanis nem kaptak helyet az asztalnál, ez pedig rettentően zavarja őket. Jól mutatja Európa gyengeségét, hogy az uniós vezetőket nem fogadták a Fehér Házban.
Nógrádi György felidézte, hogy legutóbb az EU külügyi főképviselőjét, Kaja Kallast nem fogadta Marco Rubio amerikai külügyminiszter, mondván, nincs miről beszélni az EU-val. Európa tehát már a kispadon sincs ott. Nem ez az első alkalom, hogy Európa felett átnyúltak a nagyhatalmak, Nógrádi György megjegyezte, a hidegháború idején is ugyanígy tettek.
Orbán Viktor Moszkvában tárgyalt
Eközben Orbán Viktor Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel energiabiztonságról, beruházásokról és az orosz–ukrán háborút lezárni hivatott békéről tárgyalt.
Nógrádi György kiemelte, Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, akit a világ összes nagyhatalma szívesen fogad. Nem csoda tehát, hogy a nagyobb és gazdagabb európai országok vezetői fekete bárányként kezelik Magyarországot – savanyú a szőlő.
Nógrádi György kitért arra is, hogy a folyamatosan alakuló új világrendben a meglévő tengelyek és az új szövetségek hosszú távon is meghatározzák majd a globális politikát. Az orosz–kínai–észak-koreai tengely éppen olyan fontos, mint a BRICS-csoport, vagy éppen az orosz–kínai–iráni tengely. Minden résztvevő megtalálja a maga előnyét az együttműködésben, és készséggel kisegítik egymást a közös ellenfelekkel szemben. A szakértő felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az egyensúlyt nagyon könnyen fel lehet bontani, amint egy külső szereplő megjelenik, és magához csábítja a tengelyben szereplő erőket. Ilyen lenne például az, ha az Egyesült Államok felajánlaná Kínának Tajvant.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!