Megsérült a csernobili védőpajzs – a NAÜ szerint komoly a baj

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség figyelmeztetése szerint a csernobili atomerőmű fölé emelt védőszerkezet a februári dróntámadást követően olyan mértékben meggyengült, hogy már nem képes maradéktalanul ellátni alapvető biztonsági feladatait. A károk hosszú távú kockázatokat vetítenek előre, miközben a helyreállítás sürgetővé vált.

A csernobili atomerőmű fölé épített monumentális acélszerkezet a februári dróntalálat után Forrás: AFP

A csernobili atomerőmű fölé épített monumentális acélszerkezet a februári dróntalálat után súlyos károkat szenvedett, erről maga a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adott ki riasztó közleményt. A hivatal szerint a védőburkolat elveszítette alapvető biztonsági képességeit, és már nem tudja teljes mértékben feltartóztatni a radioaktív szennyeződést, miközben a nyugati sajtó beszámolói is egyre aggasztóbb képet festenek a helyzetről – számolt be róla a CNN forrásaira hivatkozva az Origo.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség figyelmeztetése szerint a csernobili atomerőmű fölé emelt védőszerkezet meggyengült (Fotó: AFP)

Sérülékennyé vált a csernobili védőszerkezet

A létesítményt február közepén érte találat, amely miatt újra fellángoltak a felelősségi viták. Kijev Moszkvát tette meg bűnbaknak az incidensért, ám az orosz fél határozottan visszautasította a vádakat.

A dróncsapás tüzet okozott, és jelentősen megrongálta a reaktor fölé épített védőburkolatot, ami tovább fokozza a térség nukleáris biztonságával kapcsolatos aggodalmakat.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közlése szerint ugyan történtek gyors, ideiglenes beavatkozások a megrongálódott tetőszerkezeten, ezek azonban csupán tűzoltásnak tekinthetők, és érdemi megoldást nem jelentenek. Rafael Mariano Grossi, az ügynökség vezetője arra figyelmeztetett, hogy

haladéktalanul el kell indítani egy átfogó rekonstrukciót, különben a szerkezet állapota tovább romolhat, és a nukleáris biztonság hosszabb távon is veszélybe kerülhet.

Ugyanakkor a főigazgató elismerte: a burkolat fő teherhordó elemei és az ellenőrző rendszerek egyelőre nem szenvedtek visszafordíthatatlan károsodást. Az ügynökség munkatársai továbbra is jelen vannak a helyszínen, és aktívan részt vesznek a helyreállítási munkálatokban.

El Organismo Internacional de Energía Atómica reporta que, tras un ataque con drones en #Ucrania, cayó el domo protector de la planta nuclear de #Chernobyl, por lo que ha perdido la capacidad de contención de los residuos #radioactivos.

El escudo protector del núcleo equiere una… pic.twitter.com/6W30zLhGo0

— Janeth León M (@janethleontv) December 7, 2025

Nem először válik a csernobili létesítmény a háborús események egyik szimbolikus helyszínévé – erről az Origo oldalán olvashat részletesen.

A most megsérült létesítmény, az úgynevezett új védelmi szerkezet (NSC) egy óriási, ívelt acélkupola, amelyet a felrobbant 4-es reaktor maradványai fölé húztak fel. 

A monstrum eredetileg azt a célt szolgálta, hogy elszigetelje a még mindig rendkívül veszélyes radioaktív anyagokat, és megakadályozza azok kijutását a környezetbe.

Ez a szerkezet a világ legnagyobb szárazföldi, mozgatható ipari építményének számít, amelyet évtizedes távlatokra terveztek. Az építkezés 2010-ben indult, és 2019-re zárult le, a tervezett élettartama pedig elvileg eléri a száz évet. A beruházás költsége meghaladta a kétmilliárd eurót, amelyet több mint negyvenöt ország és nemzetközi szervezet dobott össze még a nukleáris biztonság jegyében.

Csernobil: máig kísért a katasztrófa

A csernobili tragédia 1986 tavaszán következett be, amikor felrobbant a létesítmény 4-es blokkjának reaktora. A radioaktív felhő hatalmas területeket szennyezett be Ukrajnában, Belarussziában és Oroszországban. A sugárzás hosszú távú egészségügyi hatásai a térségben máig érezhetők.

Borítókép: A csernobili atomerőmű fölé épített monumentális acélszerkezet a februári dróntalálat után (Fotó: AFP)