Sarkozy lépése átrendezheti a francia politikát

Nicolas Sarkozy új könyvében jelezte, hogy szakít a „republikánus front” hagyományával, és nem zárkózik el a Nemzeti Tömörüléssel való együttműködéstől. A volt elnök nyilatkozata politikai földrengést okozott, mivel a jobboldalon eddig tabunak számított a Le Pen-féle párt támogatása. A friss közvélemény-kutatások szerint Jordan Bardella és Marine Le Pen látványos előnyre tett szert riválisaival szemben. Sarkozy bejelentése tovább erősítheti a Nemzeti Tömörülés esélyeit a 2027-es elnökválasztáson.

Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés (RN) volt - és Jordan Bardella a párt jelenlegi elönke Forrás: AFP

A francia politikai életben ritkán történik akkora meglepetés, mint amelyet Nicolas Sarkozy új könyvének megjelenése váltott ki. A volt államfő A fogoly naplója című kötetében nemcsak a börtönben töltött húsz napjáról számol be, hanem olyan politikai üzenetet is megfogalmaz, amely alapjaiban rendezheti át a francia jobboldalt. A Nemzeti Tömörülés (RN) eddigi elszigetelése ugyanis repedezni látszik, és ezzel Jordan Bardella, illetve Marine Le Pen soha nem látott közelségbe kerülhet az Élysée-palotához.

Sarkozy nyilatkozata átrendezheti a francia politikát – Bardella és Le Pen soha nem álltak még ilyen közel a hatalomhoz Fotó: AFP

Sarkozy felkavarta az állóvizet

A könyv egyik legnagyobb visszhangot kiváltó része Sarkozy és Marine Le Pen telefonbeszélgetését idézi fel. A Nemzeti Tömörülés vezetője azt kérdezte a volt elnöktől, csatlakozna-e a jövőben bármiféle „republikánus frontra”, vagyis arra a hagyományos összefogásra, amelyben a bal-, a centrum- és a jobbközép pártok a második fordulóban rendre a Le Pen-család jelöltjei ellen állnak össze. Sarkozy egyértelmű nemmel válaszolt, majd hozzátette: nyilvánosan is ki fog állni döntése mellett. A volt elnök szerint a francia jobboldal csak akkor újítható meg, ha „a lehető legszélesebb körű egység” jön létre, kizárás és megbélyegzés nélkül. Roland Cayrol politológus „politikai bombának” nevezte a bejelentést, hiszen korábban nem akadt olyan nagy befolyással bíró republikánus politikus, aki nyíltan felvetette volna az együttműködés lehetőségét a Nemzeti Tömörüléssel.

A francia jobbközép kapcsolatát a Le Pen-családdal hosszú ideje a teljes elutasítás jellemezte. Jacques Chirac 2002-ben még arra sem volt hajlandó, hogy Jean-Marie Le Pennel kiálljon az elnökjelölti vitára, mondván: „az intoleranciával és gyűlölettel nem lehet vitatkozni”. Sarkozy azonban már másképp látja Marine Le Pent, akit a saját pártjában is egyre többen tekintenek legitim szereplőnek. Bruno Retailleau, a Köztársaságiak vezető politikusa és korábbi belügyminiszter úgy fogalmazott: a Nemzeti Tömörülés „a republikánus ívhez tartozik”, ellentétben a Jean-Luc Mélenchon vezette szélsőbaloldali Engedetlen Franciaországgal (LFI). A párt retorikájával kapcsolatban nemrég parlamenti bizottsági vizsgálat is indult az esetleges iszlamista kapcsolatok miatt.

Ezzel a hangsúly áthelyeződik: mind Sarkozy, mind Retailleau szerint immár nem a Le Pen-család jelenti a legnagyobb veszélyt a francia köztársasági értékekre, hanem a radikális baloldal.

Sarkozy politikai fordulatát a jobboldal körében elterjedt meggyőződés is táplálja: a baloldal és a francia intézményi elit „jogi eszközökkel” próbálja távol tartani riválisait a hatalomtól. Az elmúlt évtizedben három meghatározó jobboldali vezető – François Fillon, Marine Le Pen és most Sarkozy – ellen született ítélet pénzügyi visszaélések miatt. Egyesek úgy vélik: az 1980-as évektől domináns középbaloldali elit próbálja megőrizni befolyását. A Le Canard Enchaîné baloldali hetilap legutóbb Jordan Bardellát vádolta meg azzal, hogy az Európai Parlament médiaképzésre szánt forrásait a Nemzeti Tömörülés 2022-es kampányára irányította át. Egy baloldali szervezet feljelentést is tett, a pártelnök azonban kategorikusan tagadta a vádakat. Szerinte mindez „kiszámított politikai művelet”, amely éppen a kedvező közvélemény-kutatások után indult. 

A legfrissebb felmérések szerint Jordan Bardella toronymagas esélyese a 2027-es elnökválasztásnak. Egy másik, hétvégi kutatás pedig „látványos” előnyről számolt be Bardella és Marine Le Pen esetében minden riválissal szemben.

Sarkozy támogatása tovább erősítheti ezt a lendületet, különösen azok körében, akik eddig fenntartásokkal viseltettek a Nemzeti Tömörülés iránt. A volt elnök ugyanis olyan társadalmi rétegekben népszerű – városi, idős, tehetős polgárok körében –, amelyek hagyományosan távol tartották magukat a Le Pen-családtól. Ha Sarkozy áttörést jelent számukra, az komoly választói bázisbővülést eredményezhet Bardellának és Le Pennek. A Nemzeti Tömörülés választási esélyeiről korábbi cikkeinkben már beszámoltunk.

Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a 2027-es elnökválasztás történelmi fordulatot hozhat Franciaországban.

A jobboldal úgy érzi: elérkezett az idő a régi tabuk felülvizsgálatára. Hogy végül sikerül-e Bardellának vagy Marine Le Pennek megszereznie az elnökséget, azt több tényező is befolyásolhatja: a politikai ellenfelek stratégiája, a francia gazdaság állapota, és mindenekelőtt az, hogy a folyamatban lévő jogi eljárások miként zárulnak. Abban azonban egyre többen egyetértenek, hogy soha nem állt még ilyen közel a hatalom a Nemzeti Tömörülés vezetőihez.

Borítókép: Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés (RN) volt - és  Jordan Bardella a párt jelenlegi elönke (Fotó: AFP)