Brüsszel tanulhatna, így lehet megvédeni a rezsicsökkentést

Két év alatt nyolcszázmillió köbméternyi földgáz vásárlásáról született keretmegállapodás Azerbajdzsánnal, ami egy újabb igen fontos lépés Magyarország energiaellátásának diverzifikációja tekintetében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Hazánk eddig is sokat profitált az Azerbajdzsánnal való együttműködésből Forrás: Facebook

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter új bejegyzést osztott meg közösségi oldalán: egy jó hírről számolt be, miszerint újabb megállapodás született a magyar energiaellátás biztonságának javításáért. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az MVM és az azeri SOCAR egy újabb nagy földgázvásárlási keretszerződést hozott létre, amelynek értelmében a következő két évben napi 1,1 millió köbméternyi földgáz vásárlására nyílik lehetőség Magyarország számára Azerbajdzsánból.

Szijjártó Péter és Ceyhun Bayramov
Fotó: Facebook

Ez azt jelenti, hogy két év alatt nyolcszázmillió köbméternyi földgáz megvásárlásának lehetőségéről állapodott meg az MVM és a SOCAR. Ez a szerződés minden részében kitisztázódott és létrejött. Ez egy újabb nagyon fontos lépés Magyarország energiaellátásának diverzifikációja tekintetében

– szögezte le. „Ez egy olyan keretszerződés, amely lehetővé tesz nyolcszázmillió köbméternyi szállítást. Azt, hogy konkrétan ebből mennyi fog megvalósulni a következő két esztendőben, azt majd mindig az adott piaci viszonyoktól fog függeni. Magyarország mindig is a diverzifikációra törekedett. De mit jelent is a diverzifikáció? Azt tisztázni kell, mert Brüsszelben más a definíció. A diverzifikáció azt jelenti: minél több forrásból, minél több útvonalon szeretnénk energiahordozókat vásárolni. Brüsszel törekvése, hogy minél kevesebb útvonalon, minél kevesebb forrásból, minél drágábban lehessen energiahordozókat vásárolni. A mi stratégiánk ezzel ellentétes” – figyelmeztetett.

A mi stratégiánk, amely a több forrásból, több útvonalon, olcsóbban való vásárlásra irányul, képes megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit

– tette hozzá. Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy míg Brüsszel jelenleg veszélyt jelent Magyarország energiabiztonságára, az együttműködés Bakuval épp mérsékli ezt a veszélyt.

Brüsszelből minket jól bejáratott, olcsó, megbízható energiaforrásoktól akarnak elzárni ideológiai alapon. Ezzel Brüsszel gyengíti a magyar energiabiztonságot. Azerbajdzsán pedig biztosította a lehetőséget arra, hogy a legnagyobb magyar energiavállalatok a legnagyobb azeri olaj- és földgázmezők tulajdonosaivá váljanak. Ezzel Azerbajdzsán – ellentétben Brüsszellel – erősíti Magyarország pozícióját a nemzetközi energiapiacon

– emelte ki. Aláhúzta, hogy ennek nyomán hazánk energiavállalatai már nemcsak vevőként, hanem eladóként is fellépnek a nemzetközi energiapiacon, és ez egy teljesen más dimenzióba helyezte Magyarországot.

Az MVM nyolcszázmillió köbméter földgáz, a Mol pedig ötmillió hordó kőolaj tulajdonosaként és eladójaként tudott megjelenni az elmúlt hónapokban a nemzetközi energiapiacon, hiszen az MVM Azerbajdzsán egyik legjelentősebb földgázmezőjében rendelkezik tulajdonnal, a Mol pedig egy nagy olajmezőben

– emlékeztetett. Illetve megerősítette, hogy a felek megállapodást kötöttek arról, hogy ez a két nagy magyar energiavállalat további tulajdonosi pozíciókat szerezhet az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázkitermelésben. A miniszter tudatta, hogy a Mol egy új, nagy szárazföldi olaj- és gázmező kutatásában és kitermelésében való részvételről van nagyon közel a megállapodás megkötéséhez, az MVM pedig egy nagy megújulóenergia-projektben szintén napokra van a megegyezéstől.

A Molnak és az MVM-nek a tulajdonosi szerepnövekedése Azerbajdzsánban tovább erősíti majd Magyarország pozícióit a nemzetközi energiapiacon, és ez fontos is, mert Brüsszelből meg folyamatosan gyengítenek minket ezen a területen

– jegyezte meg. Végezetül pedig hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán „a legjobb példa annak a mondásnak az igazára, amely szerint a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”. „Én még személyesen emlékszem arra, amikor tizenöt évvel ezelőtt miniszterelnök úr első bakui látogatását szerveztük, akkor a nyugat-európaiak szinte kivétel nélkül hülyének néztek minket, ilyen lesajnálóan kinevettek, és persze minősítgettek minket, hogy a diktátorok találkozója következik, és Orbán Viktor ott érzi jól magát a Kaukázus térségében” – idézte fel. Szavai szerint ezzel szemben ma a nyugat-európai vezetők egymásnak adják a kilincset Azerbajdzsánban és a közvetlen térségében. 

Érdekes módon, ahogy a földgáz- és kőolajtalálatokról érkeznek hírek, a nyugat-európai vezetők egyre inkább Alijev elnökkel akarnak fotózkodni

– fogalmazott. „De ellentétben velük, a mi barátságunk az nem egy olaj- vagy gázkonjunktúra-barátság, hanem egy kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat, amely kölcsönös előnyöket hozott mind Azerbajdzsán, mind Magyarország számára az elmúlt években” – összegzett.

Borítókép: Hazánk eddig is sokat profitált az Azerbajdzsánnal való együttműködésből (Fotó: Facebook)