Valóban összecsaphatnak egymással Grönland miatt a NATO-tagállamok?

Európai katonák érkeznek Grönlandra, miután Donald Trump amerikai elnök továbbra sem tett le a stratégiai jelentőségű sziget megszerzéséről. Bár a lépések látványosak, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a NATO-n belüli fegyveres konfliktus esélye gyakorlatilag elhanyagolható.

Grönland lakosai és politikai vezetői nyilvánosan elutasították Donald Trump amerikai elnök azon javaslatát, hogy az északi-sarki sziget az Egyesült Államok részévé válhatna Fotó: Lokman Vural Elibol Forrás: Anadolu/AFP

Nem csillapodott a feszültség Grönland körül a washingtoni válságtalálkozót követően sem. Bár az Egyesült Államok és Dánia között nem került sor azonnali amerikai annexióra, az alapvető nézetkülönbségek továbbra is fennállnak. Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatai – amelyekben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva követelte Grönland megszerzését – több európai országot is lépésre késztettek.

13 Bundeswehr-katona szállt fel Wunstorf légibázisról Dánián keresztül Grönlandra. Feladatuk, hogy megvizsgálják Dánia esetleges támogatásának feltételeit az Arktisz biztosításában (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/oritz Frankenberg)

Grönland ütközőponttá válik?

Németország bejelentette: a Bundeswehr már csütörtökön felderítő egységet küld az autonóm dán területre. 

A berlini védelmi minisztérium tájékoztatása szerint 13 német katona érkezik egy Airbus A400M katonai szállítógéppel Nuukba, a küldetés pedig – a dán kormány meghívására – 2026. január 17-ig tart. Röviddel ezt követően francia katonák is érkeztek Grönland fővárosába.

A korlátozott létszámú, többnemzeti jelenlétben Németország mellett Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia és az Egyesült Királyság is részt vesz. A dán vezetésű, Arctic Endurance névre keresztelt hadgyakorlat ugyanakkor egyelőre inkább politikai és szimbolikus üzenetnek tekinthető, mintsem klasszikus katonai műveletnek.

Donald Trump eközben továbbra is világossá teszi: az európai lépések nem befolyásolják céljait. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy az európai csapatok grönlandi telepítése „egyáltalán nem befolyásolják Grönland megszerzésére irányuló célját”.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára sajtótájékoztatón beszél a Fehér Ház sajtótermében, 2026. január 15-én Washingtonban (Fotó: Getty Images/AFP/Anna Moneymaker)

Az amerikai elnök korábban azt is sugallta, hogy a NATO az Egyesült Államok nélkül „fogatlan”, és nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy Washingtonnak választania kelljen a sziget ellenőrzése és a katonai szövetség fenntartása között.

Fegyveres konfliktus a NATO-n belül?

Felmerül a kérdés: reális veszélye-e, hogy a grönlandi helyzet fegyveres összecsapáshoz vezessen.

Elméletileg nem kizárt, de a gyakorlatban annak a valószínűsége, hogy két NATO tagállam között fegyveres konfliktus alakuljon ki a nullához közelít

– fogalmazott erre lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A szakértő szerint az európai országok grönlandi katonai jelenléte nem a klasszikus elrettentési logika mentén értelmezhető. 

Itt inkább arról van szó, hogy miután Grönland stratégiai és katonai jelentőségét hosszú időn keresztül mindenki elhanyagolta – elvileg van dán katonai részvétel a szigeten, de nagyon kicsi –, ezért Európa most azt mutatná, hogy megértette a szigetország jelentőségét és ezért növeli a katonai jelenlétet

– mutatott rá Siklósi Péter. Hozzátette: 

Az persze másodlagos cél lehet, ha nem is elrettentsék Trumpot a katonai megoldástól, de legalábbis komplikáltabbá tegyék a Grönlanddal kapcsolatos döntéshozatalt Washington részére.

Összességében tehát – hangsúlyozta a kutató – az európai katonai jelenlét és a NATO érintettsége nem erődemonstráció. 

Az európai csapatok Grönlandra küldése és a NATO-részvétel sem kardcsörtetés, hanem előremenekülés a fennálló probléma megoldásának irányába

– összegezte Siklósi Péter.

Borítókép: Grönland lakosai és politikai vezetői nyilvánosan elutasították Donald Trump amerikai elnök azon javaslatát, hogy az északi-sarki sziget az Egyesült Államok részévé válhatna (Fotó: Anadolu/AFP/Lokman Vural Elibol)