Valóban összecsaphatnak egymással Grönland miatt a NATO-tagállamok?

Európai katonák érkeznek Grönlandra, miután Donald Trump amerikai elnök továbbra sem tett le a stratégiai jelentőségű sziget megszerzéséről. Bár a lépések látványosak, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a NATO-n belüli fegyveres konfliktus esélye gyakorlatilag elhanyagolható.

Grönland lakosai és politikai vezetői nyilvánosan elutasították Donald Trump amerikai elnök azon javaslatát, hogy az északi-sarki sziget az Egyesült Államok részévé válhatna Fotó: Lokman Vural Elibol Forrás: Anadolu/AFP

A szakértő szerint az európai országok grönlandi katonai jelenléte nem a klasszikus elrettentési logika mentén értelmezhető. 

Itt inkább arról van szó, hogy miután Grönland stratégiai és katonai jelentőségét hosszú időn keresztül mindenki elhanyagolta – elvileg van dán katonai részvétel a szigeten, de nagyon kicsi –, ezért Európa most azt mutatná, hogy megértette a szigetország jelentőségét és ezért növeli a katonai jelenlétet

– mutatott rá Siklósi Péter. Hozzátette: 

Az persze másodlagos cél lehet, ha nem is elrettentsék Trumpot a katonai megoldástól, de legalábbis komplikáltabbá tegyék a Grönlanddal kapcsolatos döntéshozatalt Washington részére.

Összességében tehát – hangsúlyozta a kutató – az európai katonai jelenlét és a NATO érintettsége nem erődemonstráció. 

Az európai csapatok Grönlandra küldése és a NATO-részvétel sem kardcsörtetés, hanem előremenekülés a fennálló probléma megoldásának irányába

– összegezte Siklósi Péter.

Borítókép: Grönland lakosai és politikai vezetői nyilvánosan elutasították Donald Trump amerikai elnök azon javaslatát, hogy az északi-sarki sziget az Egyesült Államok részévé válhatna (Fotó: Anadolu/AFP/Lokman Vural Elibol)