Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A grönlandi és dán küldöttség washingtoni tárgyalásait komor várakozások előzték meg. A háttérben ott lebegett az amerikai kényszerű annektálás fenyegetése, valamint az az emlék, amikor egy évvel korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megalázó helyzetbe került a Fehér Házban. Ehhez képest a mostani egyeztetések „csupán” azt tették világossá, hogy a felek mélyen nem értenek egyet Grönland jövőjéről, írja a Tagesschau. A kérdés azonban továbbra is nyitott: merre vezethet az út?
Donald Trump rendszeresen utal erre a lehetőségre. Katonai értelemben aligha kétséges, hogy az Egyesült Államok képes lenne gyorsan ellenőrzése alá vonni a szigetet. Jelenleg is működik amerikai katonai bázis Grönlandon, a Pituffik Space Base az északnyugati parton, ahol a dán külügyminiszter szerint mintegy 200 amerikai katona állomásozik.
Ez az erő azonban önmagában nem lenne elegendő, így egy esetleges akciót kívülről érkező csapatokkal kellene végrehajtani. Kulcsszerepet játszhatna az amerikai haditengerészet második flottája, amely az Atlanti-óceán északi térségéért felel. A probléma politikai természetű: egy ilyen lépés egy NATO-tagállam elleni támadásnak minősülne, ami elvben aktiválná a szövetség kollektív védelmi mechanizmusát.
A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a térség – Finnország, Svédország és Dánia – védelméért jelenleg amerikai parancsnokság felel. Egy NATO-művelet az Egyesült Államok ellen a szövetség végét jelentené – erre figyelmeztetett Mette Frederiksen dán miniszterelnök is. Trump számára ez komoly dilemmákat vet fel: vállalná-e a NATO szétszakításának kockázatát, illetve az európai amerikai támaszpontok elvesztését?
Trump többször hangoztatta, hogy „meg akarja szerezni” Grönlandot, és nem titkoltan vásárlásban gondolkodik. Az ötlet nem új: a második világháború után Washington 100 millió dollár értékű aranyat ajánlott fel Dániának a szigetért – sikertelenül.
A mostani ciklusban az elképzelés új lendületet kapott. Amerikai sajtóértesülések szerint Marco Rubio külügyminiszter dolgozott ki részleteket egy friss vásárlási tervről. A Reuters információi szerint fejenként 10–100 ezer dolláros összegekkel próbálnák meggyőzni a lakosságot. Koppenhága és Nuuk azonban gyorsan és határozottan elutasította az ajánlatot.
Tom Hoyem volt grönlandi miniszter szerint az efféle megközelítés sértő:
Aki azt hiszi, hogy a grönlandiak megvásárolhatók, nem ismeri a grönlandi lelket.
A dán–grönlandi kapcsolatok évszázadosak, családi és kulturális szálakkal átszőttek – a pénz ígérete inkább ellenérzést vált ki.
Grönland önkormányzattal rendelkező része a Dán Királyságnak, és joga van népszavazással dönteni függetlenségéről. Elméletileg ez megnyithatná az utat egy önkéntes amerikai csatlakozás felé – erről republikánus politikusok is elmélkedtek.
Az Egyesült Államok láthatóan igyekszik éket verni Grönland és Dánia közé, sőt Koppenhága szerint amerikaiak befolyásolási műveletekben is részt vehettek. Trump különmegbízottat is kinevezett a szigetre, aki közvetlen tárgyalásokat sürgetett a grönlandiakkal.
A valóság azonban Washington számára kiábrándító: felmérések szerint a grönlandiak mintegy 85 százaléka ellenzi az amerikai csatlakozást. A legutóbbi választások után létrejött széles koalíció is egyértelmű jelzést adott: nem kérnek az USA általi bekebelezésből.
Jens Frederik Nielsen miniszterelnök egyértelműen fogalmazott:
Ha most kell döntenünk, Dániát, a NATO-t és az Európai Uniót választjuk.
Egy 1951-es megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok számára Grönland katonai használatát annak védelmében. Bár a hidegháború után számos amerikai bázist bezártak, a jogi keretek továbbra is adottak a jelenlét bővítésére. Trump azonban ezt is kevésnek tartja, és rendre Kína, illetve Oroszország fenyegetésére hivatkozik.
Válaszul több NATO-tagállam az északi térség megerősítését sürgeti. A közeljövőben közös felderítő misszió indul, amelyben a Bundeswehr is részt vesz. Dánia saját katonai jelenlétét is növelné, együttműködve szövetségeseivel: jelenleg mindössze néhány tucat katona állomásozik a szigeten, köztük az északkeleti Daneborg járőrállomás különleges egységei.
Az orosz–ukrán háború óta a NATO ismét felismerte az Arktisz stratégiai jelentőségét. A kérdés az, hogy mindez elegendő lesz-e Washington számára – vagy Grönland ügye továbbra is a geopolitikai játszmák gócpontja marad.
Borítókép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Tobias Schwarz)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Vajon hány országban vannak még ilyen rejtett háborús kasszák?
Az egykori miniszterelnököt parlamenti képviselők megvesztegetésével vádolják.
A csapások lakóházakat és közműveket rongáltak meg, két civil is megsérült.
A tagok névsorát hamarosan ismertetik.
Vajon hány országban vannak még ilyen rejtett háborús kasszák?
Az egykori miniszterelnököt parlamenti képviselők megvesztegetésével vádolják.
A csapások lakóházakat és közműveket rongáltak meg, két civil is megsérült.
A tagok névsorát hamarosan ismertetik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A felszívódó érhálóval gyorsabb és eredményesebb gyógyulás érhető el.
2026 a veszélyek és a lehetőségek éve.
A kormányoldal nem akar sem magyar fiatalt, sem fegyvert, sem pénzt küldeni Ukrajnába, nem akar belebonyolódni a háborúba.
A kormány nem hagyja, hogy a magyarokat pumpolja Brüsszel.
Vajon hány országban vannak még ilyen rejtett háborús kasszák?
Az egykori miniszterelnököt parlamenti képviselők megvesztegetésével vádolják.
A csapások lakóházakat és közműveket rongáltak meg, két civil is megsérült.
A közösségi média önmagunk keresésének, fogyasztásának és elemésztésének páratlan eszköze, a szubjektivitás temploma, piaca és fóruma is egyben.
A kecskeméti Mercedes-Benz-gyár futószalagjáról már januárban legördül az első GLB.
Rengeteg probléma hátráltatja a magyar válogatott pénteki ellenfelét a férfikézilabda Európa-bajnokságon.
A szerb klasszis nem adja fel, és kedvenc Grand Slam-tornáján, az Australian Openen újabb győzelemre készül.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!