Vészjósló forgatókönyvek láttak napvilágot Grönland jövőjéről

Alapvető nézetkülönbségek maradtak fenn az Egyesült Államok és Dánia között Grönland ügyében a washingtoni válságtalálkozó után. Bár a legrosszabb – egy azonnali amerikai lépés – egyelőre elmaradt, a feszültség nem oldódott: a felek mindössze egy közös munkacsoport felállításában állapodtak meg. Milyen forgatókönyvek képzelhetők el a világ legnagyobb szigetének jövőjéről?

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök Fotó: Tobias Schwarz Forrás: AFP

Katonai megszállás

Donald Trump rendszeresen utal erre a lehetőségre. Katonai értelemben aligha kétséges, hogy az Egyesült Államok képes lenne gyorsan ellenőrzése alá vonni a szigetet. Jelenleg is működik amerikai katonai bázis Grönlandon, a Pituffik Space Base az északnyugati parton, ahol a dán külügyminiszter szerint mintegy 200 amerikai katona állomásozik.

Ez az erő azonban önmagában nem lenne elegendő, így egy esetleges akciót kívülről érkező csapatokkal kellene végrehajtani. Kulcsszerepet játszhatna az amerikai haditengerészet második flottája, amely az Atlanti-óceán északi térségéért felel. A probléma politikai természetű: egy ilyen lépés egy NATO-tagállam elleni támadásnak minősülne, ami elvben aktiválná a szövetség kollektív védelmi mechanizmusát.

A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a térség – Finnország, Svédország és Dánia – védelméért jelenleg amerikai parancsnokság felel. Egy NATO-művelet az Egyesült Államok ellen a szövetség végét jelentené – erre figyelmeztetett Mette Frederiksen dán miniszterelnök is. Trump számára ez komoly dilemmákat vet fel: vállalná-e a NATO szétszakításának kockázatát, illetve az európai amerikai támaszpontok elvesztését?

Grönland megvásárlása

Trump többször hangoztatta, hogy „meg akarja szerezni” Grönlandot, és nem titkoltan vásárlásban gondolkodik. Az ötlet nem új: a második világháború után Washington 100 millió dollár értékű aranyat ajánlott fel Dániának a szigetért – sikertelenül.

A mostani ciklusban az elképzelés új lendületet kapott. Amerikai sajtóértesülések szerint Marco Rubio külügyminiszter dolgozott ki részleteket egy friss vásárlási tervről. A Reuters információi szerint fejenként 10–100 ezer dolláros összegekkel próbálnák meggyőzni a lakosságot. Koppenhága és Nuuk azonban gyorsan és határozottan elutasította az ajánlatot.

Tom Hoyem volt grönlandi miniszter szerint az efféle megközelítés sértő:

Aki azt hiszi, hogy a grönlandiak megvásárolhatók, nem ismeri a grönlandi lelket.

A dán–grönlandi kapcsolatok évszázadosak, családi és kulturális szálakkal átszőttek – a pénz ígérete inkább ellenérzést vált ki.

Egy haditengerészeti hajó járőröz Nuukban, Grönlandon, 2026. január 15-én (Fotó: AFP/Alessandro Rampazzo)

Népszavazás és csatlakozás

Grönland önkormányzattal rendelkező része a Dán Királyságnak, és joga van népszavazással dönteni függetlenségéről. Elméletileg ez megnyithatná az utat egy önkéntes amerikai csatlakozás felé – erről republikánus politikusok is elmélkedtek.

Az Egyesült Államok láthatóan igyekszik éket verni Grönland és Dánia közé, sőt Koppenhága szerint amerikaiak befolyásolási műveletekben is részt vehettek. Trump különmegbízottat is kinevezett a szigetre, aki közvetlen tárgyalásokat sürgetett a grönlandiakkal.

A valóság azonban Washington számára kiábrándító: felmérések szerint a grönlandiak mintegy 85 százaléka ellenzi az amerikai csatlakozást. A legutóbbi választások után létrejött széles koalíció is egyértelmű jelzést adott: nem kérnek az USA általi bekebelezésből.

Jens Frederik Nielsen miniszterelnök egyértelműen fogalmazott:

Ha most kell döntenünk, Dániát, a NATO-t és az Európai Uniót választjuk.

Az Arktisz katonai megerősítése

Egy 1951-es megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok számára Grönland katonai használatát annak védelmében. Bár a hidegháború után számos amerikai bázist bezártak, a jogi keretek továbbra is adottak a jelenlét bővítésére. Trump azonban ezt is kevésnek tartja, és rendre Kína, illetve Oroszország fenyegetésére hivatkozik.

Válaszul több NATO-tagállam az északi térség megerősítését sürgeti. A közeljövőben közös felderítő misszió indul, amelyben a Bundeswehr is részt vesz. Dánia saját katonai jelenlétét is növelné, együttműködve szövetségeseivel: jelenleg mindössze néhány tucat katona állomásozik a szigeten, köztük az északkeleti Daneborg járőrállomás különleges egységei.

Az orosz–ukrán háború óta a NATO ismét felismerte az Arktisz stratégiai jelentőségét. A kérdés az, hogy mindez elegendő lesz-e Washington számára – vagy Grönland ügye továbbra is a geopolitikai játszmák gócpontja marad.

Borítókép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Tobias Schwarz)