Egy tökéletes balliberális szenátor
Az oregoni demokrata szenátor a háttérben nagyon is aktív szereplője a Demokrata Pártnak, számos fontos bizottság tagja. Így részt vesz többek között a költségvetési bizottság, a gazdasági bizottság, valamint a hírszerzési választott bizottság munkájában is. Wyden a szélesebb érdeklődés reflektorfényébe 2013-ban, az Edward Snowden által nyilvánosságra hozott NSA-akták kapcsán került. Az ügy lényege, hogy a National Security Agency legkésőbb 2001. szeptember 11. óta hallgatott le amerikai állampolgárokat azok tudta nélkül. Az ügyben Wyden több kongresszusi meghallgatást is vezetett, és azt hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak nagyobb rálátással kell lennie a szolgálatok munkájára.
Az On the Issue nevű törvényhozási adattár szerint Wyden tipikus balliberális politikus: abortuszpárti, támogatja a transzjogokat, támogatja a migrációt – többek között támogatta a déli határnál bevezetett rendkívüli jogrend visszavonását, miután Biden megszerezte az elnöki széket –, támogatta a Biden-kampány sikerét megalapozó választójogi lazítások folytatását, amelynek köszönhetően tulajdonképpen azonosító okmányok nélkül, akár elhunytak nevében is szavazhattak a választásokon, és szimpatizál Soros Györggyel.
Utóbbi hazánk szempontjából is lényeges, mivel Wyden 2018-ban megérkezett a magyar belpolitikába az akkori ellenzék oldalán.
A magyar ellenzék hangja Washingtonban
2018 decemberében – tehát mindössze két hónappal Tseber nála tett látogatása után – Wyden más demokrata párti szenátorokkal közösen nyílt levelet küldött az akkori magyarországi nagykövetnek, David Cornsteinnek. Ebben elítélték a magyar kormány CEU elleni „támadását”. A levélben egy sor, azóta is gyakran ismételt kritikát fogalmaztak meg: a „szabad sajtó zsugorodásáról” és a „Moszkva felé hajló magyar vezetésről” írtak.
Wyden érdeklődése aktív maradt Magyarországgal szemben ezt követően is. 2019 májusában az amerikai kampányra ráfordulva Donald Trump elnököt kritizálta, amiért Orbán Viktorral találkozott.
A magyar kormányfőt antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolta meg. A demokrata szenátor haragját egyébként valószínűleg az váltotta ki, hogy a washingtoni találkozó során Trump jó vezetőnek és „kemény fickónak” minősítette Orbánt, és hosszú távú stratégiai együttműködésről állapodtak meg. A kapcsolat azóta is élő maradt a két vezető között.
Talán ennek az együttműködésnek a visszaépítésétől való félelem motiválta az oregoni szenátort abban, hogy alig egy héttel a 2024-es amerikai választások előtt szigorúbb szabályozásokat sürgessen több területen is. Így a titkosszolgálati együttműködések és eszközexport tekintetében fellépett volna több, a terrorizmust támogató ország, valamint az „emberi jogi abúzusokat elkövető” országokkal – így Magyarországgal – szemben is.
Tehát Wyden javaslata szerint Magyarországnak is arra a listára kellett volna kerülnie, amely tiltaná az amerikai titkosszolgálati eszközök átadását bizonyos országoknak. Ez azért aggályos, mert Magyarország és az Egyesült Államok katonai szövetségesek a NATO keretei között. A szövetségi viszonytól idegen hozzáállás azért is aggasztó, mert Wyden a hírszerzési választott bizottság tagjaként birtokában lehet bizalmas adatoknak, ukrajnai kapcsolatait pedig éppen Tseber Roland ártatlannak tűnő Instagram-posztja fedte fel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!