Ukrajna bújtatott integrációja is veszélyt hordoz

Nemrég a német kancellár, Friedrich Merz arról beszélt, hogy Ukrajna 2027-es csatlakozása kivitelezhetetlen. Ugyanakkor Ukrajna integrációjának egyféle terve már Brüsszel asztalán van, ez pedig legalább annyira káros lehet Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet elemzője szerint.

Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP

Ukrajna bújtatott integrációja nem különbözik érdemben Ukrajna EU-csatlakozásától – hívta fel rá a figyelmet közösségi oldalán Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet elemzője. A szakértő szerint még a német kancellár is elismeri, hogy kizárt a 2027-es csatlakozás, azonban Ukrajna integrációja legalább ennyi veszélyt hordoz. 

Ukrajna integrációja a közpiacba szerződésellenes 
Fotó: AFP/Ludovic Marin

„A 2027. január 1-jei csatlakozás kizárt. Nem fog menni” – jelentette ki tegnap a német kancellár Ukrajna EU-ambícióiról. Majd azzal folytatta, hogy Ukrajnát fokozatosan kell közelebb vonni az unióhoz. „Az igazán fontos kijelentés a második mondatban hangzott el, hiszen ez arról szól, hogy Ukrajnának az EU által biztosított előnyökhöz úgy is hozzáférése lehet, hogy hivatalosan nem válik uniós taggá” – írta bejegyzésében az elemző.  

Zemplényi Lili szerint mivel Ukrajna csatlakozásával szemben növekszik az ellenállás, mind az európai állampolgárok, mind pedig egyes kormányok részéről, az EU-mainstream kerülő utakat is felvázol céljának eléréséhez. Az egyik ilyen Ukrajna bújtatott integrációja.  

A kancellár által megfogalmazott gondolat nem újkeletű, már az Európai Bizottság kiszivárgott anyaga Ukrajna hosszú távú finanszírozásáról is arról szólt, hogy a kelet-európai országgal való közös piaci megállapodás, vagyis Ukrajna integrációja a közös piacba, a bizottság „rövid távú prioritása”. 

Ez lényegében azt is jelentheti, hogy Ukrajna széleskörű hozzáférést kap az EU nyújtotta előnyökhöz, de hivatalosan nem válik taggá – hangsúlyozta. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közös piac egyes szegmenseihez hozzáférést kap Ukrajna (például ukrán mezőgazdasági termékek importja az EU-ba), de meg fog mutatkozni az Ukrajna által megkapott uniós támogatások mértékében is. Emellett az ukrán vezetés rutinszerűen részt vesz az Európai Tanács üléseken és egyéb uniós vezetők egyeztetésein meghívottként, valamint a következő hétéves költségvetés megalkotása során a Bizottság Ukrajna igényeit is figyelembe veszi. 

A fent leírtak azonban a szakértő szerint egyértelműen szerződésellenesek. 

Az egész elképzelés a tagállami vétó kikerülésére szolgál, vagyis ez egy olyan trükközés az unió részéről, ami alapvetően sérti a tagállamok jogait

– fogalmazott. 

Zemplényi Lili szerint a magyar adófizetők szempontjából az is káros lenne, ha Ukrajna úgy kapna teljes körű hozzáférést az uniós közös piachoz, hogy nem válik taggá. Ebben az esetben is eláraszthatnák Magyarországot az ukrán mezőgazdasági termékek, ebben az esetben is azt követelné Brüsszel, hogy hazánk is támogassa anyagilag Ukrajnát. 

Tehát az adófizetők szempontjából nézve nincs különbség abban, hogy Ukrajna nyíltan vagy bújtatottan csatlakozik az EU-hoz. A magyar érdekeket előtérbe helyező álláspont nem merülhet ki Ukrajna nyílt csatlakozásának ellenzésében, Kijev bújtatott csatlakoztatásának is ellen kell tartani. Ennek felismerésére és képviseletére pedig egy tapasztalt, megbízható és bejáratott magyar kormányra van szükség – április után is

– zárta bejegyzését az elemző. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)