Bóka János: Az Európai Unió Bírósága alkotmányos puccsra készül

Az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, valamint semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást, alkotmányos puccsra készül – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI)

A miniszter szerint ezt azért tudja megtenni, mert a hatalmi ágak szétválasztása valójában nem létezik az unióban, és az intézményi egyensúly elve sincs eléggé kifejlesztve a joggyakorlatban annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmi ágak közötti hatásköröket, valamint az EU és a tagállamok közötti hatásköröket.

A bíróság egyértelműen visszaél ezzel a helyzettel

– jelentette ki Bóka János, megjegyezve, hogy a bíróság szövetségi alkotmánybíróság akar lenni, és arra törekszik, hogy kizárólagosan határozhassa meg az európai értékek tartalmát. 

Ennek érdekében elszakítja a nemzeti alkotmánybíróságokat az európai értékekről szóló vitától és marginalizálja azokat, mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást

 – mondta a miniszter. 

Ez nem más, mint egy alkotmányos puccs, amely felszámolja a tagállamok szuverenitását az értékek és a tagállamok intézményeinek kisajátításával, amelyek a szuverenitás lényegi pillérei lennének

– fogalmazott Bóka János.

 Hozzátette, ennek a helyzetnek a kezelése lesz a következő tíz év egzisztenciális kérdése. 

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója köszöntőbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok szerepe átalakuláson ment keresztül: a jog passzív értelmezőiből az értékviták központi szereplőivé váltak. Mint mondta, az Európai Unió jövője attól is függhet, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját hatásköri korlátait, és tiszteletben tartja-e a tagállamok kulturális és politikai sokszínűségét, mert ennek hiánya elkerülhetetlenül feszültségekhez vezet. 

Kifejtette: az európai integráció eredeti célja a jogon keresztül megvalósuló egység volt, amely a békét a közös piac szabályozásával kívánta biztosítani.

Bár ez az ígéret nagyrészt teljesült, az EUB ma már nem csupán értelmezi az uniós jogi kereteket, hanem aktívan alakítja is azokat – mondta. Szerinte ez növekvő feszültséget okozhat a bírósági jogértelmezés és a tagállamok politikai akarata között. Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága és a tagállamok közötti, korábban visszafogott jogviták az utóbbi években egyre összetettebbé váltak, miközben a bíróságok szerepe felértékelődött. Úgy vélte, a következő öt-tíz év az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti vita jegyében telik majd, és amíg ez a kérdés nem rendeződik, a feszültség sem fog csökkenni. 

Kiemelte: az egyensúly megbomlásának egyik oka az EU Alapjogi Chartájának megerősödött szerepe, amely lehetővé teszi, hogy akár tagállami hatáskörbe tartozó ügyeket is uniós jogi alapon vizsgáljanak. 

Ez felboríthatja a hagyományos jogorvoslati rendet, mert előfordulhat, hogy alsóbb bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak a felsőbb bíróság döntésének felülvizsgálatára. Szerinte ez hosszú távon a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepének gyengüléséhez és jogbizonytalansághoz vezethet.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI Fotószerkesztőség)