Légiriadó a magyar határ mentén, de nem Ukrajnában + videó

Több ezer áldozata volt a NATO bombázásának a mai Szerbia területén. Az éjszakák rémesek voltak, a légiriadó hangja a mai napig borzasztó emlék a lakosságnak. A nyugati támadás indokával kapcsolatban sok a kérdőjel.

Hatalmas károkat okozott a bombázás (Fotó: AFP)

1999. január 15-én fegyveres összecsapás zajlott a koszovói Stimlje községhez tartozó Racsak faluban a jugoszláv szövetségi rendőrség és az albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai között. Az esemény nemzetközi szinten hatalmas visszhangot keltett, és sokak szerint közvetlen előzménye volt a NATO 1999. március 24-én indított, 78 napig tartó bombázásának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A légiriadó mindennapossá vált abban az időben a mai Szerbia területén. Az emberek az ablakokat megerősítették, pincékbe bújtak, és abban reménykedtek, hogy túlélik a borzalmakat. Magyarország határától pár kilométerre is bombák hullottak.

Minden este légiriadó törte meg a csendet. Fotó: AFP

A szerb hatóságok szerint a januári razzia legitim rendőrségi akció volt egy erős bázis felszámolására, ahonnan korábban számos támadás indult a rendőrök ellen. Az összecsapásban 45 albán halt meg. 

A szerb nyomozás szerint ezek túlnyomórészt fegyveres harcosok voltak, akik éjszaka civil ruhát öltöttek. A helyszínen fegyvereket, lőszert, egyenruhákat, nagy mennyiségű élelmiszert és szolgálati listákat találtak.

A jugoszláv nyomozást vezető Danica Marinkovics vizsgálóbíró többször hangsúlyozta: nem történt civilek elleni mészárlás, hanem legitim akció terroristák ellen. Szerinte az igazság már akkor ismert volt, de politikai okokból figyelmen kívül hagyták. Három napig akadályozták a faluba bejutását (fenyegetések, lövések), de január 18-án sikerült: a falu üres volt, de a bizonyítékok – fegyverek, listák – megmaradtak.

Az incidens után az EBESZ koszovói vezetője, az amerikai William Walker január 16-án a helyszínen drámai nyilatkozatot tett: 

Ez egy rémisztő, szörnyű látvány.

A tisztségviselő civilek elleni mészárlásról beszélt, amit szerinte szerb rendőrök követtek el. Walker jelentése és nyilatkozata kulcsszerepet játszott a nyugati közvélemény alakításában.

Az EU által megbízott finn patológuscsapatot Helena Ranta vezette. Jelentésük nem igazolta egyértelműen a civilek elleni mészárlást, de Ranta március 17-én Pristinában emberiség elleni bűncselekménynek nevezte az esetet, mert az áldozatok zsebében nem találtak lőszert, és civil ruhában voltak. Később Ranta elismerte, hogy Walker nyomást gyakorolt rá, hogy támogassa az ő értelmezését. 

A nyugati vezetők gyorsan reagáltak: Bill Clinton amerikai elnök szerint Racsakban ártatlan embereket, nőket és gyerekeket vittek ki házaikból egy árokba, térdepeltették őket, és lekaszálták őket. Tony Blair brit miniszterelnök hasonlóan a beavatkozás szükségességéről beszélt. Ezek a nyilatkozatok erősítették a NATO-támadás indoklását.

 

Légiriadók Szabadkán, közvetlenül a magyar határ közelében

A bombázás súlyos pusztítást okozott: infrastruktúra, gyárak, iskolák, kórházak, médiaépületek és kulturális emlékek rongálódtak meg. 

Az áldozatok száma becslések szerint 2500 és 3000 fő között mozog.

A konfliktus 1999. június 10-én az ENSZ BT 1244. számú határozatával és a kumanovói egyezménnyel ért véget, Koszovó nemzetközi közigazgatás alá került. 2008-ban Priština egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét.

A hágai Nemzetközi Törvényszék vádirataiban Racsak szerepelt, de később ejtették ezt a vádpontot.

Milosevics volt elnök halála után más vádlottak ügyeiben is elhagyták. Pristina azonban továbbra is civilek mészárlásának tekinti: 2023-ban 18 szerb ellen adtak ki nemzetközi körözést, 2025. december 30-án pedig 21 személy ellen emeltek vádat a távollétükben háborús bűncselekmény miatt a civil lakosság ellen.

 

Nem tudni az áldozatok pontos számát

Mint arról korábban lapunkban is írtunk, a NATO célja elvileg az volt a bombázásokkal, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. 

Mint arról a V4NA korábban is írt, a 78 napig tartó támadást annak ellenére vitték véghez, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. 

Jugoszlávia NATO-bombázása óta 27 év telt el, még sincs pontos adat arról, hogy mennyi halottjuk lehetett a légicsapásoknak.