Légiriadó a magyar határ mentén, de nem Ukrajnában + videó

Több ezer áldozata volt a NATO bombázásának a mai Szerbia területén. Az éjszakák rémesek voltak, a légiriadó hangja a mai napig borzasztó emlék a lakosságnak. A nyugati támadás indokával kapcsolatban sok a kérdőjel.

Hatalmas károkat okozott a bombázás (Fotó: AFP)

A nyugati vezetők gyorsan reagáltak: Bill Clinton amerikai elnök szerint Racsakban ártatlan embereket, nőket és gyerekeket vittek ki házaikból egy árokba, térdepeltették őket, és lekaszálták őket. Tony Blair brit miniszterelnök hasonlóan a beavatkozás szükségességéről beszélt. Ezek a nyilatkozatok erősítették a NATO-támadás indoklását.

 

Légiriadók Szabadkán, közvetlenül a magyar határ közelében

A bombázás súlyos pusztítást okozott: infrastruktúra, gyárak, iskolák, kórházak, médiaépületek és kulturális emlékek rongálódtak meg. 

Az áldozatok száma becslések szerint 2500 és 3000 fő között mozog.

A konfliktus 1999. június 10-én az ENSZ BT 1244. számú határozatával és a kumanovói egyezménnyel ért véget, Koszovó nemzetközi közigazgatás alá került. 2008-ban Priština egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét.

A hágai Nemzetközi Törvényszék vádirataiban Racsak szerepelt, de később ejtették ezt a vádpontot.

Milosevics volt elnök halála után más vádlottak ügyeiben is elhagyták. Pristina azonban továbbra is civilek mészárlásának tekinti: 2023-ban 18 szerb ellen adtak ki nemzetközi körözést, 2025. december 30-án pedig 21 személy ellen emeltek vádat a távollétükben háborús bűncselekmény miatt a civil lakosság ellen.

 

Nem tudni az áldozatok pontos számát

Mint arról korábban lapunkban is írtunk, a NATO célja elvileg az volt a bombázásokkal, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. 

Mint arról a V4NA korábban is írt, a 78 napig tartó támadást annak ellenére vitték véghez, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. 

Jugoszlávia NATO-bombázása óta 27 év telt el, még sincs pontos adat arról, hogy mennyi halottjuk lehetett a légicsapásoknak.