1999. január 15-én fegyveres összecsapás zajlott a koszovói Stimlje községhez tartozó Racsak faluban a jugoszláv szövetségi rendőrség és az albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai között. Az esemény nemzetközi szinten hatalmas visszhangot keltett, és sokak szerint közvetlen előzménye volt a NATO 1999. március 24-én indított, 78 napig tartó bombázásának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A légiriadó mindennapossá vált abban az időben a mai Szerbia területén. Az emberek az ablakokat megerősítették, pincékbe bújtak, és abban reménykedtek, hogy túlélik a borzalmakat. Magyarország határától pár kilométerre is bombák hullottak.

A szerb hatóságok szerint a januári razzia legitim rendőrségi akció volt egy erős bázis felszámolására, ahonnan korábban számos támadás indult a rendőrök ellen. Az összecsapásban 45 albán halt meg.
A szerb nyomozás szerint ezek túlnyomórészt fegyveres harcosok voltak, akik éjszaka civil ruhát öltöttek. A helyszínen fegyvereket, lőszert, egyenruhákat, nagy mennyiségű élelmiszert és szolgálati listákat találtak.
A jugoszláv nyomozást vezető Danica Marinkovics vizsgálóbíró többször hangsúlyozta: nem történt civilek elleni mészárlás, hanem legitim akció terroristák ellen. Szerinte az igazság már akkor ismert volt, de politikai okokból figyelmen kívül hagyták. Három napig akadályozták a faluba bejutását (fenyegetések, lövések), de január 18-án sikerült: a falu üres volt, de a bizonyítékok – fegyverek, listák – megmaradtak.
Az incidens után az EBESZ koszovói vezetője, az amerikai William Walker január 16-án a helyszínen drámai nyilatkozatot tett:
Ez egy rémisztő, szörnyű látvány.
A tisztségviselő civilek elleni mészárlásról beszélt, amit szerinte szerb rendőrök követtek el. Walker jelentése és nyilatkozata kulcsszerepet játszott a nyugati közvélemény alakításában.
Az EU által megbízott finn patológuscsapatot Helena Ranta vezette. Jelentésük nem igazolta egyértelműen a civilek elleni mészárlást, de Ranta március 17-én Pristinában emberiség elleni bűncselekménynek nevezte az esetet, mert az áldozatok zsebében nem találtak lőszert, és civil ruhában voltak. Később Ranta elismerte, hogy Walker nyomást gyakorolt rá, hogy támogassa az ő értelmezését.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!