Ukrajna gyorsítósávot, a többiek kioktatást kapnak

A Nyugat-Balkánon tett körútja során Johann Wadephul német külügyminiszter egyértelmű üzenetet küldött Belgrádnak: Szerbiának döntenie kell, Európát vagy Oroszországot választja. A német politikus szavai jól illeszkednek abba a tendenciába, amelyben a brüsszeli elit Ukrajnát minden feltételt megkerülve, erőltetett ütemben készül az Európai Unióba emelni, miközben a balkáni országokat rendre kioktatják és számonkérik.

Johann Wadephul német külügyminiszter Fotó: Armend Nimani Forrás: AFP

A balkáni országok évek óta várnak – Ukrajna közben előzné őket

A Nyugat-Balkán hat állama – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – hosszú ideje igyekszik előrehaladni a csatlakozási folyamatban, ám Brüsszel rendre új feltételeket és követelményeket állít. Montenegró a legelőrébb tart, Szerbia 2014 óta tárgyal, Albánia és Észak-Macedónia 2022-ben kezdhette meg a folyamatot, Bosznia-Hercegovina még nem jutott el eddig, Koszovó pedig egyelőre csak potenciális jelölt.

Mindeközben az Európai Unió vezetői soron kívül, feszített tempóban igyekeznek előkészíteni Ukrajna felvételét, amely még a legalapvetőbb csatlakozási követelményeknek sem felel meg és háborúban áll.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Az Európai Unióhoz való csatlakozás önmagában is biztonsági garancia, és együtt haladunk ezen az úton. Európának lépést kell tartania a fejlődéssel

– mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ez év szeptemberében Kijevben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször kijelentette, hogy Kijev helye az Európai Unióban van, a korrupcióban fürdő Ukrajna kapcsán pedig júniusban arról beszélt, hogy az ország még a harcok közepette is látványos reformokat hajt végre.

Az állandó tűzharc mellett az ország egyik reformot a másik után hajtja végre, ami lenyűgöző teljesítmény.

Ez a képmutató hozzáállás joggal vált ki elégedetlenséget a Balkánon – és egyre világosabban mutatja, hogy Brüsszel a geopolitikai érdekeket a valós teljesítmény fölé helyezi. 

Szerbia válaszút előtt – de a brüsszeli út nem tűnik vonzónak

Wadephul szerint „Szerbia áll a válaszút előtt”, ám a kérdés sokkal inkább úgy hangzik: valóban komoly szándékai vannak-e Brüsszelnek a Nyugat-Balkánnal, vagy csak politikai nyomásgyakorlás zajlik, miközben Ukrajnának külön bejáratot nyitnak?

Borítókép: Johann Wadephul német külügyminiszter (Fotó: AFP/Armend Nimani)