Miközben a letartóztatások száma növekszik, a kommunikációs bűncselekmények miatti elítélések száma éppen ellenkező irányba mozdult el. Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint 2023-ban mindössze 1119 ítélet született a két említett jogszabály alapján. Ez majdnem a felére csökkent a 2015-ös adatokhoz képest, amikor 1995 embert találtak bűnösnek ilyen bűncselekményekben. A szakértők szerint ennek több oka is lehet. Sok ügy például bíróságon kívüli egyezséggel zárul.

A leggyakoribb indok azonban az úgynevezett bizonyítási nehézség: előfordul, hogy a sértett nem kívánja folytatni az eljárást, vagy nem támogatja a vádemelést.
A növekvő számok vitát váltottak ki a szólásszabadság helyzetéről. Polgári jogi szervezetek attól tartanak, hogy a rendőrség túlzottan széles körben alkalmazza a kommunikációs bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Jake Hurfurt, a Big Brother Watch nevű szervezet vezető kutatója szerint a tendencia aggodalomra ad okot. Úgy fogalmazott: a rendőrség jelentős erőforrásokat fordít olyan emberek letartóztatására, akik ugyan sértő tartalmakat tesznek közzé az interneten, de ezek nem feltétlenül illegálisak. A szakember szerint a „homályos kommunikációs bűncselekmények” szigorú alkalmazása veszélyezteti az online véleménynyilvánítás szabadságát.
Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek szem előtt kell tartania: a szólásszabadság alapvető jog, ezért csak akkor indokolt a beavatkozás, ha az valóban szükséges.
Hurfurt arra is figyelmeztetett, hogy az indokolatlan letartóztatások visszatartó hatást gyakorolhatnak az emberekre, ami hosszabb távon a demokratikus vita beszűküléséhez vezethet.
A kritikusok szerint az ügyek egy része kifejezetten túlzónak tűnik.
A The Times például beszámolt egy esetről, amikor a hertfordshire-i rendőrség hat rendőrt küldött ki egy házaspárhoz. A rendőrök őrizetbe vették a párt, és nyolc órára cellába zárták őket, miután gyermekük általános iskolája panaszt tett az általuk küldött e-mailek mennyisége és a szülői WhatsApp-csoportban tett „becsmérlő” megjegyzések miatt. Az 50 éves Maxie Allent és a 46 éves Rosalind Levine-t zaklatás, rosszindulatú kommunikáció és az iskola területén okozott felbujtás gyanújával hallgatták ki. Az ügyben öt hétig tartó nyomozás után a rendőrség végül arra jutott, hogy nincs szükség további intézkedésre. Andy Prophet, Hertfordshire rendőrfőnöke azt mondta, a rendőrség törvényesen járt el, és korábban figyelmeztetéseket is kiadott.
Ugyanakkor elismerte, hogy utólag visszatekintve „ugyanezt az eredményt más módon is el lehetett volna érni”.
A statisztikákból az is kiderül, hogy 2023-ban a legtöbb ilyen letartóztatást a londoni Metropolitan Police hajtotta végre: összesen 1709-et.
- Ezt a West Yorkshire-i rendőrség követte 963 esettel, majd a
- Thames Valley-i rendőrség 939 letartóztatással.
Ha azonban a népesség arányában vizsgáljuk az adatokat, más kép rajzolódik ki. A legtöbb őrizetbe vétel 100 ezer lakosra vetítve Leicestershire-ben történt, ahol 83 ilyen esetet regisztráltak. A második helyen Cumbria áll 58 esettel, a harmadikon pedig Northamptonshire 50 esettel.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!