A háttérben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követelőzése is felsejlik. Kijev régóta konkrét csatlakozási dátumot vár Brüsszeltől, és az amerikai béketervek is azzal számolnak, hogy Ukrajna legkésőbb 2027-től az unió tagja lesz. Washingtonban úgy vélik, képesek lesznek megtörni azon tagállamok – köztük Magyarország – ellenállását, amelyek szkeptikusan, a realitások talaján állva kezelik a gyorsított felvételt.
Marta Kos szerint a csatlakozási folyamat két részből áll: egy technikai és egy politikai szakaszból. Kos dicsérte Kijevet, mondván, a kitűzött 68 reformból 63-at már teljesítettek.
A valóság azonban az, hogy egy háborúban álló, romokban heverő gazdaságú, a korrupcióval küzdő ország integrációja beláthatatlan terheket róna az európai adófizetőkre és az unió költségvetésére.
A módszertan megváltoztatása nemcsak szakmailag aggályos, de veszélyes precedenst is teremthet. Ha az EU egyszer feladja a szigorú feltételrendszert politikai okokból, azzal hiteltelenné teszi a bővítési folyamatot, és joggal érezhetik magukat becsapva azok az országok, amelyek évtizedek óta várnak a sorukra.
A javaslat elfogadásához az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Ez azt jelenti, hogy a józan hangoknak, így a magyar kormánynak is lesz beleszólása abba, hogy Brüsszel átírhatja-e a játékszabályokat egyetlen ország kedvéért, kockáztatva ezzel az egész közösség stabilitását. Az elkövetkező időszak vitái várhatóan arról fognak szólni, hogy az Európai Unió képes-e megőrizni saját működési elveit vagy enged a külső és belső nyomásnak, és egy olyan politikai kalandba bocsátkozik, amelynek árát az európai polgárok fizetik majd meg.
Borítókép: Marta Kos uniós bővítési biztos (Fotó: Anadolu via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!