Energiaválság: Brüsszel, Kijev és a Tisza terve hatalmas veszélyt jelent Magyarországra

Miközben a Közel-Keleten az iráni háború miatt sorra állnak le az olajfinomítók és gázipari létesítmények, a globális energiaárak meredeken emelkednek: az LNG-termelés kiesése közel 50 százalékkal dobta meg az európai gázárakat, a Brent olaj ára pedig már 82 dollár fölé emelkedett, és napokon belül elérheti a száz dollárt is. Ebben a helyzetben különösen kockázatos Brüsszel, Kijev és a Tisza Párt azon törekvése, hogy Magyarország teljesen kivezesse az orosz energiahordozókat.

A Brent nyersolaj elmúlt heti árgrafikonja egy mobilképernyőn Fotó: Jonathan Raa Forrás: NurPhoto/AFP

A lépésekre azt követően került sor, hogy Irán – izraeli és amerikai támadásokra válaszul – dróncsapásokat hajtott végre az Öböl térségében.

Katar: a globális LNG-ellátás ötöde veszélyben

Az állami tulajdonú QatarEnergy a Ras Laffan-i ipari komplexum elleni iráni dróntámadások után kész volt vis maior helyzetet hirdetni LNG-szállítmányaira. A Ras Laffan Industrial City ad otthont azoknak a hatalmas feldolgozóegységeknek, amelyek a földgázt extrém alacsony hőmérsékleten cseppfolyósítják a tengeri exporthoz.

Katar LNG-termelése a globális kínálat mintegy 20 százalékát adja, kulcsszerepet játszva az ázsiai és európai kereslet kiegyensúlyozásában. A vállalat ügyfeleinek 82 százaléka Ázsiában található, így a kiesés elsőként ott éreztetheti hatását.

Drónok csapódtak be a déli Mesaieed Industrial City ipari övezetben is, ahol ugyan nem a gázmezők találhatók, de jelentős petrolkémiai és gyártókapacitás működik.

A fejlemények nyomán a földgáz ára meredeken emelkedett: az irányadó európai jegyzés, a holland TTF front havi kontraktus 46 százalékkal drágult.

Szaúd-Arábiában elővigyázatosságból leállították az állami olajóriás, a Saudi Aramco napi 550 ezer hordós kapacitású Ras Tanura-i finomítóját. A Ras Tanura Refinery az ország keleti partvidékének kulcsfontosságú energetikai komplexumához tartozik, amely egyben a szaúdi nyersolaj egyik legfontosabb exportterminálja is.

A szaúdi védelmi minisztérium szóvivője szerint két drónt elfogtak a létesítmény felett, a lehulló roncsok kisebb tüzet okoztak, személyi sérülés nem történt. Egyes finomítói egységeket ideiglenesen leállítottak, de a belföldi ellátás zavartalan maradt.

Az olajárak napközben 13 százalékkal is megugrottak, hordónként 82 dollár fölé emelkedve, ami 2025 januárja óta a legmagasabb szint. A konfliktus gyakorlatilag megbénította a hajózást a Hormuzi-szoros térségében, ahol a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át.

Kereskedelmi hajók horgonyoznak le az Egyesült Arab Emírségek partjainál a Hormuzi-szorosban (Fotó: Anadolu/AFP)

Irak és Izrael: leálló mezők, csökkenő export

Az iraki Kurdisztánban működő olajvállalatok elővigyázatosságból felfüggesztették a kitermelést. A térség februárban napi mintegy 200 ezer hordó olajat exportált a törökországi Ceyhan kikötőjén keresztül.

Izrael partjainál a kormány utasítására a Chevron ideiglenesen leállította a hatalmas Leviathan gázmező működését, amelynek kapacitását évi 21 milliárd köbméterre bővítenék egy 35 milliárd dolláros egyiptomi exportmegállapodás részeként. A vállalat közölte: létesítményei biztonságban vannak.

Az Energean szintén leállította az izraeli kisebb gázmezőket kiszolgáló termelőhajóját.

Irán is célkeresztben

Iránban robbanásokat hallottak a Kharg-sziget térségében, amely az iráni nyersolajexport mintegy 90 százalékát kezeli. A károk mértéke egyelőre nem ismert. Irán az OPEC harmadik legnagyobb termelője, a globális kínálat mintegy 4,5 százalékát adja. Napi termelése körülbelül 3,3 millió hordó nyersolaj, amelyhez további 1,3 millió hordó kondenzátum és egyéb folyadék társul.

Energiaválság közeleg?

Elemzők szerint a Ras Tanura elleni támadás jelentős eszkalációt jelez: az Öböl energetikai infrastruktúrája immár közvetlen célponttá vált. 

A fejlemények növelhetik annak esélyét is, hogy Szaúd-Arábia és más Öböl menti államok is csatlakozzanak az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletekhez. 

Barátság kőolajvezeték (Fotó: Képernyőkép)

A mostani események emlékeztetnek a 2019. szeptemberi drón- és rakétatámadásokra, amikor a szaúdi kitermelés több mint felét kiiktatták. A jelenlegi válság azonban a globális energiapiac jóval szélesebb körét érinti, így hatása is messzebbre gyűrűzhet.

Ezért is különösen veszélyes Brüsszel, Kijev és a Tisza Párt terve, hogy kivezessék Magyarországról az orosz energiát.

Borítókép: A Brent nyersolaj elmúlt heti árgrafikonja egy mobilképernyőn (Fotó: NurPhoto/AFP/Jonathan Raa)