Finnország igent mondana az atomfegyverekre

Finnország feloldaná az ország területére vonatkozó nukleáris fegyverek tilalmát, ami 180 fokos fordulatot jelent az északi állam atompolitikájában. A finn kormány azzal indokolja szándékait, hogy az ukrajnai háború és az egyre romló európai biztonsági helyzet miatt van erre szükség, miközben a döntés újabb lépést jelent a katonai feszültségek erősödése felé. A javaslat sokak szerint tovább növelheti a régió katonai feszültségét. Franciaország és Németország is jelezte szándékát elrettentő, nukleárisjellegű együttműködések elmélyítésére.

Illusztráció: Rakéta a levegőben Forrás: AFP

Finnország azt tervezi, hogy feloldja a területén lévő nukleáris fegyverekre vonatkozó, régóta érvényben lévő tilalmat, ami a kormány szerint közelebb hozná az országot a NATO elrettentési politikájához. Antti Hakkanen védelmi miniszter szerint Finnország és Európa biztonsági környezete „alapvetően és jelentősen megváltozott”, mióta 2022-ben megkezdődött Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója – számolt be cikkében a BBC.

Finnország igent mondana az atomfegyverekre (Fotó: AFP)

Az északi ország 2023-ban feladta évtizedeken át fenntartott katonai semlegességét, és csatlakozott a NATO-hoz az Oroszország által jelentett fenyegetéssel kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt. Finnország 

1987-es atomenergia-törvénye szerint nukleáris robbanószerkezetek importja, gyártása, birtoklása és felrobbantása tilos finn területen – még háború idején is.

A kormány javaslata ezen változtatna, lehetővé téve, hogy „nukleáris fegyvert hozzanak Finnországba, vagy Finnországban szállítsanak, juttassanak el vagy birtokoljanak ilyet, ha az Finnország katonai védelméhez kapcsolódik” – mondta Hakkanen.

A módosítás szükséges ahhoz, hogy Finnország katonai védelme a szövetség részeként működhessen, és hogy teljes mértékben ki tudjuk használni a NATO elrettentési és kollektív védelmi képességeit

– mondta a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A NATO alapelve a kollektív védelem, vagyis az, hogy egy tagállam elleni támadást minden tag elleni támadásként kezelnek, és ez képezi a szövetség nukleáris elrettentési stratégiájának alapját.

Mivel a NATO több nukleáris hatalmat is magában foglal, ez azt jelenti, hogy egy tagállam elleni közvetlen támadás magában hordozza egy nukleáris válaszcsapás kockázatát is. Az Egyesült Államok nukleáris fegyverei több európai országban is állomásoznak.

A finn kormány javaslata az ország atomenergia-törvényének és a büntető törvénykönyvnek a módosítását is megköveteli. A parlamentben többséggel rendelkező jobboldali kormánykoalíció közölte, hogy a javaslatot április 2-ig társadalmi egyeztetésre bocsátották, mielőtt hivatalosan benyújtanák.

Finnország 1340 kilométeres határt oszt meg Oroszországgal – ez a leghosszabb az Európai Unió vagy a NATO tagállamai közül –, és vezetői többször figyelmeztettek arra, hogy az ország biztonsági környezete romlott az ukrajnai orosz invázió óta. Azóta a NATO növelte katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken és a Balti-tenger térségében, valamint az újonnan kibővített keleti szárny mentén.

Hétfőn Franciaország és Németország bejelentette, hogy elmélyítenék együttműködésüket európai partnereikkel a nukleáris elrettentés területén.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy az a doktrína, miszerint Svédország területén nem állomásozhatnak külföldi csapatok vagy nukleáris fegyverek, „nem lenne érvényben”, ha az ország „egy teljesen más helyzetben” találná magát.

Borítókép: Rakéta a levegőben. Illusztráció (Fotó: AFP)