Brüsszeli igen az állatok jogaira, nem a kisebbségi jogokra

- A bizottság két döntését egymás mellé helyezve minden jószándékú ember számára adott a következtetés: a bizottság igent mond az állatok jogaira és nemet a kisebbségi jogokra. A mai döntés alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is – így reagált Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője arra, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette: megszületett az első sikeres európai polgári kezdeményezés, mégpedig a ketreces állattartás tilalmának ügyében. Míg a testület a zöldszerveztek körében is népszerű javaslat alapján jogalkotást kezdeményez, emlékezetes, hogy ugyanezt megtagadta az őshonos kisebbségek jogainak előmozdításakor.

Forrás: Facebook

Az Európai Bizottság szerdán közleményben jelentette be, hogy 2023-ig jogszabályt javasol egyes tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről, majd betiltásáról.

Az End the Cage Age, (Vessünk véget a ketreckorszaknak!) nevű projekt a hatodik európai polgári kezdeményezés, s egyben az első, amelyben valóban jogalkotás követheti az európai polgárok kívánságát. A petíciót Európa-szerte 1,4 millióan írták alá a rendelkezésre álló egy év alatt. Közleményében a bizottság tudatta, hogy az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttérést prioritásának tekinti.

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint az Európai Bizottság „megértette, hogy több millió ember aggódik a haszonállatok életkörülményei miatt, és erre az aggodalomra megfelelő választ fog adni”.

Emlékezetes, az Európai Parlament június közepén nagy többséggel támogatta az állatvédelmi kezdeményezést. Ahogy arról lapunk is írt, a javaslat itthon jócskán kapott kritikát, mondván: a magyar tojástermelésben óriási beruházást jelentene egy teljes technológiaváltás, ráadásul az állatjólét szempontjából a tojótyúkoknál – ami Magyarországon a ketreces állattartás meghatározó formája – nem feltétlenül a szabadtartás a kedvezőbb.

Tüntetés a brüsszeli uniós negyedben a ketreces állattartás ellen Fotó: The Brussels Times

Hazai szempontból ugyancsak keserédes, hogy míg az Európai Bizottság jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, a Minority SafePack kezdeményezés esetében ezt az év elején megtagadta.

Ismert, a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, s az Európai Parlament mellett egyéb nemzeti parlamentek támogatását is elnyerték. Többek között a magyar Ország­gyűlés, a német Bundestag és a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta a kisebbségvédelmi ügyet. Az uniós bizottság januárban az elutasító döntést azzal magyarázta: noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Brüsszel egy másik érve arra vonatkozott, hogy az emlegetett hatáskörök alapján lényegében már eleget tett a kisebbségvédelmi témában. Akkor idézték többek között a romák védelmére vonatkozó új stratégiai kerettervet, az Erasmus+ program kisebbségi közösségekre vonatkozó ajánlásait, valamint a testület rasszizmus elleni cselekvési tervét.

Vincze Loránt: méltatlan és cinikus a Minority Safepackről szóló döntés

Vincze Loránt európai parlamenti (EP-) képviselő, az európai polgári kezdeményezések EP-beli jelentéstevője lapunkhoz is eljuttatott szerdai videóüzenetben kommentálta a bizottság döntését. – Az európai polgári kezdeményezések jelentéstevőjeként üdvözlöm, hogy az Európai Bizottság végre kedvezően dönt egy polgároktól érkező javaslatról.

Elkeserítőnek tartom ugyanakkor, hogy a bizottság jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, de a Minority SafePack kezdeményezés esetében ezt megtagadta. A bizottság két döntését egymás mellé helyezve minden jó szándékú embernek adott a következtetés: a bizottság igent mond az állatok jogaira és nemet a kisebbségi jogokra.

A mai döntés alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is”

2/2 I can only regret that the same was not done with the @MSPI_EU. Yes, to animal rights, no to minority rights is a cynical and unworthy decision.

— Vincze Loránt (@vinczelorant) June 30, 2021

Európai polgári kezdeményezés. Ha egymillió uniós polgár összefog, az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére szólíthatják fel. Az összegyűjtött aláírásoknak legalább hét EU-országból kell származniuk, illetve az aláírások számának az egyes országokban el kell érnie az adott ország esetében előírt minimumot. A támogatói nyilatkozatok benyújtását követően az Európai Bizottság fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezést, majd arra is lehetőséget kapnak, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék kezdeményezésüket. A Bizottság végül hivatalos választ ad, amelyben közölheti, hogy a kezdeményezésre válaszul milyen jogi lépéseket tervez. Úgy is dönthet ugyanakkor, hogy a kezdeményezés nyomán nem fog új jogszabályra irányuló javaslatot tenni.

(Borítókép: Németországi civilek tiltakoznak a ketreces állattartás ellen. Forrás: Facebook)