Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Joe Biden az első amerikai elnök, aki hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat.
– Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban
– közölte szombaton Biden. – Az évtizedek során örmény bevándorlók gazdagították az Egyesült Államokat számtalan módon, de sosem feledték a tragikus múltat. Mi tiszteletben tarjuk a múltjukat. Szemünk előtt van a fájdalmuk. Megerősítjük a történelmet. Nem azért tesszük ezt, hogy hibáztassunk bárkit is, hanem ezzel szavatoljuk, hogy a történtek többé soha ne fordulhassanak elő – mondta az amerikai elnök.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter mindössze percekkel később reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az amerikai elnök bejelentésében foglaltakat. „Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. – Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot” – tette hozzá.
A török külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai elnök nyilatkozatának nincs semmiféle jogalapja, és a lépéssel komoly kárt okoz a bilaterális kapcsolatokban. „Az Egyesült Államoknak ezt a történelmi tényeket elferdítő nyilatkozatát a török nép lelkiismerete sosem fogadhatja el, és mély sebet ejt, ez aláássa a kölcsönös bizalmat és barátságunkat” – olvasható a közleményben.
„Örményország népe és a világban élő örmények nagy lelkesedéssel fogadták üzenetét. Az örmény népirtás elismerése nemcsak a másfél millió ártatlan áldozat iránti tiszteletadás szempontjából fontos, hanem amiatt is, hogy elejét vegyék hasonló, emberiesség elleni bűncselekményeknek” – írta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Bidennek címzett levelében.
Elemzők már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a mindenekelőtt
jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentés fel fogja bőszíteni Törökországot,
tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között. Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám az akkori, Donald Trump vezette kormány nem tekintette annak. Trump a 20. század egyik legszörnyűbb tömeges atrocitásaként beszélt az eseményekről. Korábban Ronald Reagan ugyan népirtásnak nevezte az atrocitásokat, de azt a holokausztról 1981-ben elmondott beszéde közben tette, a hivatalos amerikai álláspont nem ismerte el népirtásnak.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre. Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője újságíróknak azt mondta: Biden közleménye annak a jele, hogy a januárban hivatalba lépett demokrata párti vezetés az emberi jogok tiszteletben tartását fontosnak tartja. Ezzel vélhetőleg arra utalt, hogy az Obama-éra politikáját folytatva, a Trump-korszakkal szembemenve nem érdek-, hanem értékalapú politikára lehet számítani Bidenéktől.
Noha a NATO két legerősebb hadseregét adják, az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi években fagyossá vált. (Erről itt írtunk korábban.)
– Ankara leginkább azzal húzta ki a gyufát, hogy az oroszoktól szerezte be az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét – mondta a Magyar Nemzetnek Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének munkatársa. Joe Biden legutóbb amiatt kritizálta Törökországot, mert Ankara kilépett az elsősorban a nők elleni erőszak megfékezését célzó isztambuli egyezményből, amelyet Törökország – Magyarországhoz hasonlóan – a genderideológia és az LMBTQ-propaganda előtérbe tolása miatt bírál. Joe Biden és Recep Tayyip Erdoğan török államfő a tervek szerint a júniusi brüsszeli NATO-csúcs margóján tart négyszemközti találkozót.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Mégis, miért remeg Magyar Péter keze-lába, ha szónokol?
Bugyi nélkül fotózták a Magyarok Világszépe királynőjét
"Azt akarom, hogy azonnal szedjék ki a fiamat a föld alól" - döbbenetes, mit vett észre az édesanya gyermeke sírján
Órákon belül feleződik a bitcoin: mutatjuk, ki lesz a történelmi esemény legnagyobb nyertese
Mindenkiben Angelina Jolie-t keresi Brad Pitt? Barátnője pont úgy néz ki, mint a színésznő
Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra
Tangás fürdőruhára vetkőzve ünnepelte születésnapját Szőke Zsuzsi
Távozik az Újpest edzője
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Erdély is fegyverkezik, gyorsan meg is kapták az F-16-osokat
Telitalálat! Pár órával a Magyar Nemzet cikke után Magyar Péterék eltüntették a honlapjukról a datadatos szálat
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra.
India a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága.
A NATO jövőjéről és az orosz–ukrán háborúról beszélgetett a Magyar Atlanti Tanács, elnöke, alelnökei és főtitkára.
Több mint kétszáz művész érkezik.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
A túrázók medvére gyanakodtak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
