Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre. Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője újságíróknak azt mondta: Biden közleménye annak a jele, hogy a januárban hivatalba lépett demokrata párti vezetés az emberi jogok tiszteletben tartását fontosnak tartja. Ezzel vélhetőleg arra utalt, hogy az Obama-éra politikáját folytatva, a Trump-korszakkal szembemenve nem érdek-, hanem értékalapú politikára lehet számítani Bidenéktől.
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman
Noha a NATO két legerősebb hadseregét adják, az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi években fagyossá vált. (Erről itt írtunk korábban.)
– Ankara leginkább azzal húzta ki a gyufát, hogy az oroszoktól szerezte be az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét – mondta a Magyar Nemzetnek Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének munkatársa. Joe Biden legutóbb amiatt kritizálta Törökországot, mert Ankara kilépett az elsősorban a nők elleni erőszak megfékezését célzó isztambuli egyezményből, amelyet Törökország – Magyarországhoz hasonlóan – a genderideológia és az LMBTQ-propaganda előtérbe tolása miatt bírál. Joe Biden és Recep Tayyip Erdoğan török államfő a tervek szerint a júniusi brüsszeli NATO-csúcs margóján tart négyszemközti találkozót.
