Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Joe Biden az első amerikai elnök, aki hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat.
– Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban
– közölte szombaton Biden. – Az évtizedek során örmény bevándorlók gazdagították az Egyesült Államokat számtalan módon, de sosem feledték a tragikus múltat. Mi tiszteletben tarjuk a múltjukat. Szemünk előtt van a fájdalmuk. Megerősítjük a történelmet. Nem azért tesszük ezt, hogy hibáztassunk bárkit is, hanem ezzel szavatoljuk, hogy a történtek többé soha ne fordulhassanak elő – mondta az amerikai elnök.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter mindössze percekkel később reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az amerikai elnök bejelentésében foglaltakat. „Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. – Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot” – tette hozzá.
A török külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai elnök nyilatkozatának nincs semmiféle jogalapja, és a lépéssel komoly kárt okoz a bilaterális kapcsolatokban. „Az Egyesült Államoknak ezt a történelmi tényeket elferdítő nyilatkozatát a török nép lelkiismerete sosem fogadhatja el, és mély sebet ejt, ez aláássa a kölcsönös bizalmat és barátságunkat” – olvasható a közleményben.
„Örményország népe és a világban élő örmények nagy lelkesedéssel fogadták üzenetét. Az örmény népirtás elismerése nemcsak a másfél millió ártatlan áldozat iránti tiszteletadás szempontjából fontos, hanem amiatt is, hogy elejét vegyék hasonló, emberiesség elleni bűncselekményeknek” – írta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Bidennek címzett levelében.
Elemzők már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a mindenekelőtt
jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentés fel fogja bőszíteni Törökországot,
tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között. Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám az akkori, Donald Trump vezette kormány nem tekintette annak. Trump a 20. század egyik legszörnyűbb tömeges atrocitásaként beszélt az eseményekről. Korábban Ronald Reagan ugyan népirtásnak nevezte az atrocitásokat, de azt a holokausztról 1981-ben elmondott beszéde közben tette, a hivatalos amerikai álláspont nem ismerte el népirtásnak.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre. Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője újságíróknak azt mondta: Biden közleménye annak a jele, hogy a januárban hivatalba lépett demokrata párti vezetés az emberi jogok tiszteletben tartását fontosnak tartja. Ezzel vélhetőleg arra utalt, hogy az Obama-éra politikáját folytatva, a Trump-korszakkal szembemenve nem érdek-, hanem értékalapú politikára lehet számítani Bidenéktől.
Noha a NATO két legerősebb hadseregét adják, az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi években fagyossá vált. (Erről itt írtunk korábban.)
– Ankara leginkább azzal húzta ki a gyufát, hogy az oroszoktól szerezte be az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét – mondta a Magyar Nemzetnek Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének munkatársa. Joe Biden legutóbb amiatt kritizálta Törökországot, mert Ankara kilépett az elsősorban a nők elleni erőszak megfékezését célzó isztambuli egyezményből, amelyet Törökország – Magyarországhoz hasonlóan – a genderideológia és az LMBTQ-propaganda előtérbe tolása miatt bírál. Joe Biden és Recep Tayyip Erdoğan török államfő a tervek szerint a júniusi brüsszeli NATO-csúcs margóján tart négyszemközti találkozót.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Orbán Viktor: Véget ért a nyugati liberális progresszív dominancia!
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
A Puskás Aréna lelátóján is feltűnt a német szurkolók üzenete Orbán Viktornak (FOTÓ)
"Tudjátok, hányas a kabát..." - máris balhézik a Házasság első látásra új sztárja
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Olvasóink többsége a görögök ellen küldené harcba a válogatottat
K...rva nagy következmények
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
