Első amerikai elnökként beszélt örmény népirtásról Joe Biden

Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot – közölték Ankarában.

Washington, 2021. április 16. Joe Biden amerikai elnök beszél a washingtoni Fehér Házban 2021. április 15-én. Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja, hogy Moszkva és Washington között elmérgesedjen a feszültség, dacára az ellene bevezetett friss szankcióknak. MTI/EPA/Bloomberg/Andrew Harrer Fotó: Andrew Harrer

Joe Biden az első amerikai elnök, aki hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat.

– Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban

– közölte szombaton Biden. – Az évtizedek során örmény bevándorlók gazdagították az Egyesült Államokat számtalan módon, de sosem feledték a tragikus múltat. Mi tiszteletben tarjuk a múltjukat. Szemünk előtt van a fájdalmuk. Megerősítjük a történelmet. Nem azért tesszük ezt, hogy hibáztassunk bárkit is, hanem ezzel szavatoljuk, hogy a történtek többé soha ne fordulhassanak elő – mondta az amerikai elnök.

Joe Biden a washingtoni Fehér Házban
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Andrew Harrer

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter mindössze percekkel később reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az amerikai elnök bejelentésében foglaltakat. „Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. – Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot” – tette hozzá.

„Sözcükler tarihi değiştiremez, yeniden yazamaz.”

Tarihimiz hakkında kimseden ders alacak değiliz. Siyasi fırsatçılık barış ve adalete karşı en büyük ihanettir. Tek dayanağı popülizm olan bu açıklamayı tümüyle reddediyoruz.#1915Olayları — Mevlüt Çavuşoğlu (@MevlutCavusoglu) April 24, 2021

A török külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai elnök nyilatkozatának nincs semmiféle jogalapja, és a lépéssel komoly kárt okoz a bilaterális kapcsolatokban. „Az Egyesült Államoknak ezt a történelmi tényeket elferdítő nyilatkozatát a török nép lelkiismerete sosem fogadhatja el, és mély sebet ejt, ez aláássa a kölcsönös bizalmat és barátságunkat” – olvasható a közleményben.

Résztvevők az örmény népirtás áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen Jerevánban 2021. április 24-én
Fotó: MTI/EPA/Narek Alekszanjan

„Örményország népe és a világban élő örmények nagy lelkesedéssel fogadták üzenetét. Az örmény népirtás elismerése nemcsak a másfél millió ártatlan áldozat iránti tiszteletadás szempontjából fontos, hanem amiatt is, hogy elejét vegyék hasonló, emberiesség elleni bűncselekményeknek” – írta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Bidennek címzett levelében.

Armen Szárkiszján örmény elnök és Nikol Pasinján kormányfő koszorút helyez el az örmény népirtás áldozatainak emlékművénél Jerevánban 2021. április 24-én
Fotó: MTI/EPA/Örmény kormány sajtóirodája/Tigran Mehrabyan

Elemzők már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a mindenekelőtt

jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentés fel fogja bőszíteni Törökországot,

tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között. Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám az akkori, Donald Trump vezette kormány nem tekintette annak. Trump a 20. század egyik legszörnyűbb tömeges atrocitásaként beszélt az eseményekről. Korábban Ronald Reagan ugyan népirtásnak nevezte az atrocitásokat, de azt a holokausztról 1981-ben elmondott beszéde közben tette, a hivatalos amerikai álláspont nem ismerte el népirtásnak.

Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre. Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.

A Fehér Ház egyik tisztségviselője újságíróknak azt mondta: Biden közleménye annak a jele, hogy a januárban hivatalba lépett demokrata párti vezetés az emberi jogok tiszteletben tartását fontosnak tartja. Ezzel vélhetőleg arra utalt, hogy az Obama-éra politikáját folytatva, a Trump-korszakkal szembemenve nem érdek-, hanem értékalapú politikára lehet számítani Bidenéktől.

Dominic Raab brit, Mevlüt Çavuşoğlu török és Antony Blinken amerikai külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2021. március 23-án
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Noha a NATO két legerősebb hadseregét adják, az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi években fagyossá vált. (Erről itt írtunk korábban.)

– Ankara leginkább azzal húzta ki a gyufát, hogy az oroszoktól szerezte be az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét – mondta a Magyar Nemzetnek Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének munkatársa. Joe Biden legutóbb amiatt kritizálta Törökországot, mert Ankara kilépett az elsősorban a nők elleni erőszak megfékezését célzó isztambuli egyezményből, amelyet Törökország – Magyarországhoz hasonlóan – a genderideológia és az LMBTQ-propaganda előtérbe tolása miatt bírál. Joe Biden és Recep Tayyip Erdoğan török államfő a tervek szerint a júniusi brüsszeli NATO-csúcs margóján tart négyszemközti találkozót.