Kijev szerint rendben van a kisebbségellenes nyelvtörvény

Hiába él a kárpátaljai magyarság ezer éve a szülőföldjén, a kijevi parlamentben úgy ítélték meg, hogy ez kevés az őshonosság kritériumához. Közben az alkotmánybíróság lezárta a két éve húzódó vitát, s mindenben alkotmányosnak minősítette azt a nyelvtörvényt, ami a templomokba és a háztartásokba kívánja száműzni a kisebbségek anyanyelvét. Kiutat jelenthetne a készülő kisebbségi törvény, amit átírhatnak az ukrajnai nemzeti közösségek jogállását szabályozó javaslatra, de a lényegen nem sok minden változna, jelenlegi formájában csak konzerválná azokat az állapotokat, amelyeket a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és a 2019 áprilisában jóváhagyott nyelvhasználati jogszabály idézett elő.

Iskola a határon. A magánszférán kívül mindenhol az ukránt teszi kötelezővé a nyelvtörvény Fotó: Bach Máté

Miközben a háttérben, diplomáciai fronton változatlanul dolgoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes találkozójának létrejöttén, Kijev továbbra is adósa a kárpátaljai magyarsággal szembeni gesztuspolitikának. Pedig lehetősége lett volna rá, sőt még most sem késő. A helyi magyarság és a mögötte álló anyaországi vezetés által kifogásolt nyelvhasználati problémákat megnyugtató módon rendezhették volna azzal, ha a magyart is az őshonos népek közé emelik, de erre nem került sor. Megoldást jelenthetne az új kisebbségi vagy nemzeti közösségekről szóló jogszabály, de az eddig ismert részletek alapján attól sem várhatunk érdemi előrelépést. Az ukrajnai kisebbségek szempontjából kedvezőtlen döntéssel zárult a taláros testület normakontrollja is. Az ukrán alkotmánybíróság a múlt héten alkotmányosnak minősítette az államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a kisebbségi nyelvhasználatot az élet összes fontos területén az oktatástól kezdve a kereskedelmen át a kulturális életig, bezárólag akár a sajtóval.

Iskola a határon. A magánszférán kívül mindenhol az ukránt teszi kötelezővé a nyelvtörvény
Fotó: Bach Máté

Zelenszkij elnök gyakorlatilag örökül kapta a sokak által kifogásolt nyelvtörvényt, a komikusból lett elnököt 2019 májusában iktatták be hivatalába, míg a szóban forgó jogszabályt egy hónappal előtte fogadtatta el a parlamenttel elődje, Petro Porosenko. Az új elnök akkor még azt ígérte, alkotmányos szempontból megvizsgáltatja, nem sérti-e a törvény bizonyos közösségek jogait. Ám tétlenségét látva 51 ellenzéki parlamenti képviselő beadvánnyal fordult a taláros testülethez, hogy az mérlegelje a törvény alkotmányosságát.

Az alkotmánybíróságnak két évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését, s mindent a lehető legnagyobb rendben találjon.

Olena Djacsenko kijevi politológus a Magyar Nemzet megkeresésére korábban már elmondta, többször is ott volt az alkotmánybírósági meghallgatásokon, s meggyőződése, hogy a bíróság szándékosan húzta-halasztotta a jogszabály normakontrollját. – Petro Porosenko korábbi államfő szándékosan kreált ilyen törvényt, hogy fokozza a társadalmi szembenállást, de ehhez az utódja is asszisztál – fejtette ki véleményét a szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy ­2014-ig nem volt ebből a kérdésből konfliktus, ezt a Porosenko-érában mesterségesen szították, nyilvánvalóan politikai célzattal. Ukrajnában 130 nemzetiség képviselői 85 nyelven beszélnek, de azt korábban soha senki nem kérdőjelezte meg, hogy az ukrán az államnyelv, ebben társadalmi egyetértés van és volt, a politikai szándék mégis súlyos konfliktust kreált belőle.

Más neves elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani kurzusnak nincs kellő politikai szándéka, de képessége sem a vitás helyzet rendezésére.

A negatív fejlemények tudatában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatában sajnálatosnak tartja, hogy alkotmányosnak ítélték a nyelvtörvényt. Meggyőződésük, hogy politikai és nem jogi döntés született. Emlékeztettek, hogy a még 2019 áprilisában elfogadott jogszabály ellen hevesen tiltakoztak többek között a kárpátaljai magyar szervezetek, mivel a törvény felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. E törvény nemcsak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértőivel szemben, ezzel ellentmondva számos nemzetközi kötelezettségvállalásának, áll a nyilatkozatukban.

A kulturális szövetség ugyanakkor üdvözli Ukrajna elnökének kezdeményezését, amely újabb törvényben rendezné az országban élő nemzeti közösségek helyzetét. A jelenleg még érvényben lévő 1992-es, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény az európai gyakorlatnak megfelelően viszonylag széles jogokat biztosít az országban élő nemzetiségek számára. A KMKSZ-nél bíznak benne, hogy az új szabályozás tovább bővítené és nem szűkítené a már meglévő kisebbségi jogokat.

Ukrajna szembemegy saját nemzetközi vállalásaival A Covid-helyzet miatt 2020 helyett csak idén, július elején látogatott el Kijevbe az Európa Tanács (ET) kisebbségi ügyekben illetékes szakértői bizottsága. A megbeszélésre a kárpátaljai magyarság szervezeteinek vezetői is meghívást kaptak. A fórumon kifejtették: az új ukrajnai jogalkotási folyamatok negatív üzenettel bírnak a kárpátaljai magyar kisebbség vonatkozásában, hiszen a közösség számos, az oktatás nyelvének megválasztásához vagy a hivatalos nyelvhasználathoz fűződő jogait nemcsak a független Ukrajnában, de az elmúlt évszázad folyamán minden, a területet birtokló államban gyakorolhatta. Ebből kifolyólag az ukrán állam nemcsak az általa deklarált jogoktól, hanem már korábban szerzett jogaitól is megfosztja a helyi magyar közösséget. Az ET szakértői bizottsága a maga részéről sürgősséggel elkészíti jelentését a miniszteri bizottságnak, hogy annak ajánlásait még a magyar elnökség ideje alatt létre tudja hozni.