Egy afgán migráns meggyalázta a Fekete Madonna szobrát egy svájci kolostorban
A kereszténység ellen elkövetett, vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekmények száma Európában egyre nő.
Írásbeli kérdésekre kell válaszolnia Várhelyi Olivérnek, miután az Európai Parlament frakciói egyelőre nem adtak zöld jelzést a magyar biztosjelöltnek. Brüsszeli forrásaink szerint a Zöldek és a parlamenti szélsőbal nem volt elégedett a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió esélyesével, míg a Macron-féle liberálisok és a szociáldemokraták kisebb tanácstalanság után döntöttek a plusz kérdésektől. Az Európai Néppárt, illetve az EP jobboldali frakciói támogatták Várhelyit.
A biztosjelölési folyamat szabályai szerint a parlamenti frakciók koordinátorai írásbeli kérdéseket intézhetnek az aspiránshoz, amennyiben az nem győzi meg az őt meghallgató szakbizottságot. Ha az erre adott válaszok sem kielégítők, újabb meghallgatást kezdeményezhet az EP. Várhelyinek jövő hétfőig kell válaszolnia a parlament kérdéseire.
– Még nem vagyunk az út végén. A demokráciát, a jólétet és jogállamiságot kell népszerűsítenünk – mindenekelőtt a Nyugat-Balkánon. Erre adott most lehetőséget nekünk a történelem. Élnünk kell vele, hogy harminc év múlva mi is azt mondhassuk, hogy európai elődeink nyomában járunk – zárta a meghallgatást Várhelyi Olivér, aki a berlini fal leomlásának évfordulója margóján érvelt az EU bővítése mellett. A magyar biztosjelölt egyúttal megköszönte az őszinte vitát az EP külügyi bizottságával. Mint mondta, reméli, hogy sikerült megtalálni az érdekazonosságot a bővítés-és szomszédságpolitika kérdésében.
Az Európai Parlament pártcsaládjai most értékelik a magyar biztosjelölt teljesítményét, majd kora délután ülnek össze, hogy kialakítsák a közös álláspontjukat. Ideális esetben Várhelyi Olivér már ma zöld jelzést kaphat az uniós parlamenttől.
A fideszes EP-képviselő magyar újságíróknak hangsúlyozta, a biztosjelölt meggyőzően és méltó módon válaszolt a feltett kérdésekre.
– Nincs más választásom, minthogy csapatjátékos legyek. Mindig is csapatban dolgoztam, legyen szó az állandó képviseletről vagy az Európai Bizottságról – mondja Várhelyi Olivér a fideszes Gál Kinga kérdésére. Gál Kinga a biztosjelölt szakmai tapasztalatát éltette és arra kérte Várhelyit, hogy beszéljen arról: pontosan milyen tapasztalatokkal tudná előmozdítani a bizottság munkáját. – A karrieremet tettem fel Magyarország uniós csatlakozására – kezdi Várhelyi, aki szerint az EU-ban töltött évei alatt végig egy erősebb Európáért dolgozott.
– Ön egyértelműen kritizálta a török offenzívát Szíriában. Gratulálok ehhez! – kezdte kérdését a néppárti Lukas Mandl, majd arra kérte Várhelyit, hogy magyarázza el, mit kezd Franciaország jelenlegi „bővítésellenes” álláspontjával. – Nem csak a francia vezetésről van szó. Dánia és Hollandia is szkeptikus a kérdésben. Boldogan vállalom, hogy egyeztetéseket kezdek a szóban forgó tagállamokkal. Nélkülük ugyanis nem valósul meg a bővítés – hangzik a biztosjelölti válasz.
Közben Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője kap szót, aki kemény szavakat intéz a magyar biztosjelölthöz.
– A Fidesz pártállami rendszert épít Magyarországon, Önt is pártkatonaként és nem közszolgaként ismerik itt. Mi a garancia arra, hogy biztosként nem a Fidesz oligarcháinak érdekeit fogja szolgálni? – kérdezi Gyöngyösi.
– Az európai alapítószerződések szerint a bizottság tagjait a tagállamok kormányai jelölik. Az én esetemben is ez történt. Pártnak tagja nem vagyok, így nehéz lenne engem pártdelegáltként definiálni – válaszolt Várhelyi, újra és újra azt hangsúlyozva: kizárólag a biztosi kollégium tagjaként, az európai érdekek mentén fog dolgozni. Gyöngyösi a Gruevszki ügyről is kérdezte az aspiránst, amire Várhelyi elmondta: a menedékjog megadásában a tagállamok döntenek.
A szociáldemokraták „bizonyítékokat” követelnek Várhelyi függetlenségére vonatkozóan. – A bizonyíték az a munka, amit karrierem során a bizottságnak elvégeztem – válaszolta a magyar biztosjelölt, hozzátéve: majdani biztosként nem feladata, hogy értelmezze a nemzeti kormányok állásfoglalásait. Raphael Glucksman baloldali képviselő szerint ez azt jelenti, hogy Várhelyi nem határolódik el Orbán Viktortól. A Zöldek közben azt vetik a jelölt személre, hogy Vlagyimir Putyin a közelmúltban számos alkalommal találkozott a magyar miniszterelnökkel, illetve, hogy hazánkban jelen van az orosz propaganda. A meghallgatásra eddig jellemző, hogy az EP jobboldali blokkja inkább szakmai, a keleti és déli partnerségre, illetve a Nyugat-Balkánra reflektáló kérdéseket tesznek fel, míg a Zöldek és a baloldal a jelölt magyar kormánnyal való kapcsolatát firtatják.
Uniós biztosként az EU álláspontját fogom képviselni a jogállamiság kérdésében is. Legyen szó a Nyugat-Balkánról vagy a keleti és déli partnerség országairól – mondta Várhelyi Olivér ezúttal a parlamenti szélsőbal felvetésére. – Törökország esetében az egész kapcsolatrendszer jövőjét felül kell vizsgálni. Vannak aggályaink, az uniós intézményeknek – köztük az EP-nek – tárgyalnia kell ezekről – ismertette a biztosjelölt az álláspontját, miután a szélsőbal Orbán Viktor Törökország-politikáját hozta fel vele szemben.
Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója a Magyarországgal szembeni jogállamisági kritikákról kérdezte Várhelyi Olivért. – Uniós biztosként az Európai Unió érdekeit fogom képviselni – kizárólag az unió célkitűzései mentén – fogalmazott válaszában a biztosjelölt, azt hangoztatva: a Nyugat-Balkán esetében épphogy szükség van a szigorúbb jogállamisági követelményekre. A Zöldek közben Orbán Viktor embereként azonosították a jelöltet, mondván: bizonyítania kell, hogy az EU irányába és nem Orbán felé hűséges. – Uniós biztosként az Európai Unió érdekeit fogom képviselni – hangoztatta több alkalommal is Várhelyi, mire a Zöldek „aggasztónak” nevezték a választ.
Mosolyogva érkezett az Európai Parlament külügyi bizottsága elé Várhelyi Olivér, Magyarország biztosjelöltje. Tizenöt perces bemutatkozó szövegében a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra esélyes diplomata kiemelte: hazánk 2004-es uniós csatlakozása egy valóra vált álom volt a magyarok számára, ő maga pedig régóta dolgozik együtt az uniós intézményekkel. – A sorsunk a szomszédaink sorsával van összekötve – mondta a lehetséges portfóliójáról, hozzátéve: többek között a fenntartható gazdasági fejlődést, a jogállamiságot és az alapvető jogok megvalósulását akarja látni a bővítési és szomszédságpolitika célországaiban. – Törökország egyértelműen távolodik az európai értékektől – tette hozzá. Várhelyi Olivér arra is ígéretet tett, hogy az Albániával és Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséért fog dolgozni. A déli partnerség országaival kapcsolatban azt hangsúlyozta: a migráció legális útjait kell népszerűsíteni, Szíria esetében pedig önkéntes és biztonságos visszatérési politikára van szükség.
A kereszténység ellen elkövetett, vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekmények száma Európában egyre nő.
Marjorie Taylor Greene kongresszusi képviselő a harmadik világháború kirobbanásának lehetőségétől tart, és Joe Biden elnököt teszi felelőssé.
Az Egyesült Államok szenátusa szankciókkal fenyegeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Olaf Scholz egyelőre elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
Veszélyben Ilaria Salis mentelmi joga
Csak a torka fájt, két nappal később már halott volt az apuka
Magyar Péter idegbe került és erővel dobatta ki a HírTV stábját + videó
Tóth Andi potyolása felrobbantotta az internetet, videón mutatta meg, hogyan csinálja
Moszkva üzent: „Franciaország, Magyarország, Spanyolország – ezek az országok megértik!”
Orbán Viktor elmondta, milyen út vezet a Fidesz–KDNP 2026-os választási győzelméhez
Újabb sztárt igazolt a Ferencváros
Ugyan nem a Dunába, de brutálisan kidobatta Magyar Péter a Hír TV stábját + videó
Orbán Viktor nagy meglepetést okozott, amikor váratlan helyen bukkant fel
Löködöd ám a k…rva anyádat!
Gyönyörű dal az elmeosztály szigorított részlegéből
A kereszténység ellen elkövetett, vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekmények száma Európában egyre nő.
Marjorie Taylor Greene kongresszusi képviselő a harmadik világháború kirobbanásának lehetőségétől tart, és Joe Biden elnököt teszi felelőssé.
Az Egyesült Államok szenátusa szankciókkal fenyegeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Olaf Scholz egyelőre elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.