Orbán Viktor: Magyarország az Európához kapcsolódást adhatja a Türk Tanácsnak

A kormányfő közölte: Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja.

Baku, 2019. október 15. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Tanács csúcstalálkozóján Bakuban 2019. október 15-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kormányfő közölte: Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja.

„Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal”

– mondta, úgy fogalmazva: ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor „örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit”.

Arról is beszélt, hogy a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamainak: a magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz viszonylatban pedig 27 millió eurós keretet.

Bagdad Amrejev, a Türk Tanács fõtitkára, valamint Orbán Viktor miniszterelnök, Savkat Mirzijojev üzbég államfõ, Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök, lham Aliyev azeri elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor kiemelte, hogy miniszterelnöksége alatt Magyarország és a Türk Tanács tagországai között a kereskedelmi forgalom a duplájára nőtt, elérte a 4 milliárd dollárt.

Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban Budapesten létrejött a Türk Tanács európai képviselete.

A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 700 állami ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács államaiból érkező fiataloknak.

A kormányfő az európai uniós tisztújítás mellett a brexit ügyében is tájékoztatta a jelenlévőket, és azt mondta: szerinte a britek október végén kilépnek az EU-ból. Ezzel kapcsolatban arra biztatta a Türk Tanács tagjait, hogy kezdjenek mielőbb tárgyalásokat a britekkel az új kereskedelmi szerződésekről.

A türk nyelvű államokat tömörítő Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán, a bakui találkozón pedig teljes jogú tagja lett a szervezetnek Üzbegisztán is. Magyarországnak 2018 óta megfigyelői státusza van a tanácsban.

A gazdasági együttműködésről is tárgyalt a kormányfő az üzbég elnökkel

A megbeszélésről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatta az MTI-t. Elmondta:

Orbán Viktor és Savkat Mirzijojev előrelépésként értékelte a kétoldalú kapcsolatokban, hogy a magyar állampolgárok 30 napnál rövidebb időre immár vízummentesen utazhatnak Üzbegisztánba.

Orbán Viktor és Savkat Mirzijojev üzbég államfõ
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök arról biztosította az üzbég elnököt, hogy Magyarország szívesen megosztja tapasztalatait az üzbég gazdaság liberalizációja során.

Orbán Viktor megköszönte az üzbég vezetés támogatását, amit a taskenti magyar nagykövetség megnyitásához nyújtott, egyúttal budapesti látogatásra hívta meg az üzbég elnököt – közölte Havasi Bertalan.

Szijjártó Péter: A magyar érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést

Szijjártó Péter – aki az azeri fővárosban tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel – azt mondta: Törökország szíriai akcióival kapcsolatban a magyar kormánynak egyetlen dolgot kell figyelembe vennie, a magyar nemzeti érdeket.

„Ha a kérdést nekünk, magyaroknak úgy teszik fel, hogy mit szeretnénk, ha Törökország visszatelepítené a bevándorlókat Szíriába, vagy megnyitná a kapukat Európa irányába, akkor a mi válaszunk egyértelmű: Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, és ne nyissa meg az Európára nyíló kapukat négymillió bevándorló előtt” – fejtette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: ha ez a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, és ezt jobb lenne elkerülni.

A miniszter kijelentette, hogy a magyar kormány gondolkodásmódja a bevándorlásról egyértelmű: a migrációhoz fűződő jogok nincsenek az alapvető emberi jogok között.

Viszont alapvető emberi jog, hogy mindenki nyugalomban, békében és biztonságban élhessen a saját hazájában, és az ehhez szükséges feltételeket meg kell teremteni – tette hozzá a miniszter.