Ágyúgolyók, repeszek, kincskeresők

A régészek még mindig keresik a pontos helyet, ahol a cári orosz hadsereg jobbszárnya, illetve Bem magyar csapatainak balszárnya összeütközött a segesvári erdőben. A tavalyi feltárások biztató eredményei alapján akár meg is találhatják: közösen kutatja tovább az 1849-es segesvári ütközetet és Petőfi Sándor halálának emlékezettörténetét a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum, jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon, amelyen az irodalmi múzeum tulajdonába került Irányi Dániel-hagyatékot is bemutatták.

Hermann Róbert, Kovács Vilmos és Demeter Szilárd Fotó: Kurucz Árpád

Az Irányi Dániel-hagyaték is az intézménybe került, amely a XIX. századi politikus és publicista, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik nagy alakjának a levelezéséből áll, pontosabban a hozzá írott levelekből – többek között Kossuth Lajossal, Klapka Györggyel, Mednyánszky Sándorral, Jósika Miklós báróval, Leövey Klárával vagy Vajda Jánossal is levelezett – ez utóbbi levelei pedig különösen ritkák.

Hermann Róbert történész, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese Irányi Dániel levelezésének jelentőségéről beszélt, és elmondta, hogy a hatvanas évek óta – amikor állami tulajdonná vált a Klapka György-hagyaték – ez a legjelentősebb iratanyag, amelyik közgyűjteménybe került, a levelek pedig nemcsak a korszak kutatóinak lehet érdekesek, hanem a korszak iránt érdeklődőknek is.