Egészen döbbenetes ugyanakkor a fordítók névsora: az elmúlt közel fél évszázad alatt olyan nevek foglalkoztak műfordítói szinten és magas színvonalon Sutarski költészetével, mint Bágyoni Szabó István, Bari Károly, Cséby Géza, Csoóri Sándor, Dávid Csaba, Döbrentei Kornél, Fodor András, Kiss Benedek, Kovács István, Pór Judit, Somlyó György, Szabó Imre, Szenyén Erzsébet, Tandori Dezső, Tornai József, Virágh József, Weöres Sándor és Zsille Gábor. A műfordítói gond és odafigyelés – amire immár lassan mint klasszikus értékre tekinthetünk – fuvallata érződik minden egyes szövegből.
Szívesen idéznék Weöres Sándort is, de a terjedelemre való tekintettel – valamint a kötet hangjának megmutatása érdekében – csak egy részt tudok mutatni (Bágyoni Szabó István kitűnő magyarításában): „Volt e Föld emberiségének egyszer aranykora / mikor is szót értett ember s természet / mondák és mítoszok még ma is emlékeztetnek rá / igazolódik e kor a szelek és óceánok énekeiben is / mégis úgy elsüllyedt a történelem homályába akár az Atlantisz / hogy már Homérosz is csupán hallomásból értesült róla.”
Mindazonáltal amíg a történelemre való reflektálásnak és a költészetnek olyan erőteljes képviselői dolgoznak és alkotnak, mint Konrad Sutarski, van remény – az unokák számára is.
Konrad Sutarksi: Az emberi ellenállás stációi. Kétnyelvű kiadás. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2018.
Hármas könyvbemutató
Konrad Sutarski Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal című történészi munkáját, Az emberi ellenállás stációi című verseskötetét és a Lengyelország és Magyarország történelmi szerepe a keresztény Európa védelmében Árpád-házi Szent Lászlótól a mai időkig című konferenciát összegző kiadványt február 14-én 18 órakor mutatják be a Magyar Napló Könyvesboltban. A szerzővel Jánosi Zoltán irodalomtörténész és Hermann Róbert történész beszélget. Közreműködik Korbuly Péter színművész.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!