Vacsora, vidám fordulatokkal

Francis Veber az egyik leghíresebb francia bulvárszerző, nem ismeretlen a magyar közönség előtt, találkozhattunk alkotásaival a mozivásznon és a színpadon is: a Magas szőke férfi felemás cipőben, a Félelem a város felett, az Őrült nők ketrece, a Pofa be!, a Topmodell a barátnőm vagy a Bérgyilkos a barátom sokunk számára ismerős címek. Úgyszintén a Dilisek vacsorája, amelyben saját színdarabját adaptálta filmre, és amelynek főszereplője Veber komédiáinak egyik visszatérő karaktere, Francois Pignon, a csetlő-botló kisember. Ez a színdarab Karikás Péter fordításában járja diadalútját immár két évtizede Magyarországon is Balfácánt vacsorára címmel.

A hétszereplős kamaradarabban Szemenyei János és Fazakas Géza párosa mindvégig színen van Fotó: Walter Péter

Egy jómódú, ám unatkozó baráti társaság szerdánként furcsa vacsorákat rendez, amelyekre mindenki hoz magával egy balfácánt, és akinek sikerül a legkáprázatosabb hülyét beszerveznie, az jutalmat kap. A könyvkiadó Pierre Brochant úgy érzi, megtalálta a balfácánok balfácánját, akit nem lehet überelni, egy megszállott gyufaszálmakett-építőt, aki több órán keresztül képes a szenvedélyéről beszélni megállás nélkül. Mintegy főpróbára invitálja a lakására, ám becsípődik a dereka, és a felesége is bejelenti, hogy elhagyja. Orvosa lebeszéli arról, hogy elmenjen a vacsorára, a balfácánjelölt viszont megérkezik, és ettől a pillanattól kezdve a történet felpörög: elkezdődik egy katasztrófasorozat, amely sokkal több, mint egyszerű mulatság.

És bár a szövegben és a helyzetkomikumban rejlő lehetőségek nincsenek mindig maximálisan kihasználva, az eleinte csak jóindulatúan mosolygó néző egy idő után már hangosan felnevet, hogy a végén, mivel színházban mégsem illik a földön fetrengeni, a térdét csapkodja a röhögéstől. És mindezt úgy, hogy közben végig van egyfajta szégyenérzete, mert a „nagyformátumú hülye”, a „világbajnok barom” esen­dően jó szándékú.

A hazai ősbemutató Valló Péter rendezésében 1999-ben volt a József Attila Színházban, Pierre Brochant szerepé­ben Kern Andrást, Francois Pignon megformálójaként pedig Koltai Róbertet láthatták a szerencsések. Érdekes mozzanat a darab hazai történetében, hogy később Koltai Róbert 2006-ban, illetve 2007-ben Szolnokon, a Szigligeti Színházban és Tatabányán, a Jászai Mari Színházban rendezte a darabot. A József Attila Színházban a kétrészes vígjátékot most felújítva február 27-én és március 25-én mutatják be, az eredeti szereposztásban.

Sikerrel játszotta a székesfehérvári Vörösmarty Színház 2015-ben és a veszprémi Petőfi Színház is 2016-ban (rendező mindkét esetben Tasnádi Csaba), és ezzel a darabbal kezdte a 2016/2017-es évadát a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház (rendező Besenczi Árpád). Az is mutatja a mű népszerűségét, hogy 2015-ben a Vancouveri Magyar Színház is műsorára tűzte, és egy több pontján amatőr, de nagyon szerethető előadást rendezett Farkas Tímea, amelyben Szigeti Dávid emlékezetesen alakította a világraszóló félnótást. A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház koprodukciójának a múlt év nyarán volt a bemutatója, jövő héten két alkalommal is játsszák (rendező Nagy Viktor). És ma este balfácánt szolgálnak fel vacsorára a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban is, a konyhafőnök Göttinger Pál.

A hétszereplős kamaradarabban Szemenyei János és Fazakas Géza párosa mindvégig színen van
Fotó: Walter Péter

A Kecskeméti Katona József Színház a szilveszteri menübe szánta a különleges madarat, 2018. december 31-én volt az elő-, majd január 4-én a tulajdonképpeni bemutató. A könnyed, populáris, de mégis mély mondanivalót hordozó keserédes történetet Cseke Péter rendezte, a könyvkiadó Pierre szerepében Szemenyei Jánost, a könyvelő Francois szerepében Fazakas Gézát láthattuk. Szóbeli poénok és teljesen egyszerű helyzetekből adódó félreértések tömkelegében kellett komolynak maradniuk, miközben a nézők már az öklüket tömték a szájukba. Végig tökéletes volt az összhang a páros között. Szemenyei János, aki ahhoz van szokva/szoktatva, hogy rajta nevessünk, most különleges helyzetbe került, az általa feldobott labdákat Fazakas Géza elkapta a fogával, megrágta, és amit kiköpött, az neki hozta a nevetést és a tapsot.

A Balfácánt vacsorára tulajdonképpen egy kamaradarab, végig egy helyszínen játszódik (Pierre Brochant nappalijában), mindössze hét szereplővel, akik közül kettő, Pierre és a balfácán, végig a színen van. Märtz Fruzsina egyenletesen hozza a sértett feleség, Christine karakterét, Körtvélyessy Zsolt Archambaud doktora hitelesen személyesíti meg a gazdag páciensek kezelésére szakosodott orvost, Ferencz Bálint emlékezeteset alakít a szórakozott barát megformálójaként.

Az ezoterikus barátnőt, Marléne-t játszó Dobó Enikőt teljesen új arcáról ismerhettük meg, és mondhatom, ez az arca most közelebb hozta a szívünkhöz, mint a primadonna szerepei. A fociőrült adóellenőr Chevalt Kiss Jenő alakította, akin csak azért nem nevettünk annyit, mint a főszereplőn, mert nem volt annyit a színen.

Hogy végül is ki hány balfácánt számol meg a Balfácánt vacsorára című darabban, és ki kit talál a legnagyobb balfácánnak, az egyénileg döntendő el.