időjárás 4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Versek és érdekes háztartási cetlik

Viola Szandra
2019.02.20. 14:17
Versek és érdekes háztartási cetlik

Miért csak Szendrey Júlia halála után 150 évvel következhetett el ez a fontos kultúrtörténeti pillanat? Gyimesi Emese Szendrey-kutató, a kötet sajtó alá rendezője szerint az, hogy a költőnő művei feledésbe merültek, a köztudatba nem igazán ivódtak be, azzal is indokolható, hogy női szerzőről van szó. De nem csak ezzel.

Igaz, hogy Magyarországon a női szerzők életpályájának kutatása csak az utóbbi évtizedben kezdett virágozni, de Szendrey Júlia helyzetét a többi, korabeli nőhöz képest különlegessé teszi az, hogy őt nem az ismeretlenség homályából, hanem az évszázados sztereotípiák gyűrűjéből kell kiemelni – magyarázta Gyimesi Emese Szendrey-kutató, aki egyébként 2009-ben talált doktori disszertációja tárgyára egy OTDK-dolgozat írásakor. Ekkor figyelt fel arra, hogy Szendrey Júliának milyen sok publikálatlan forrása létezik.

Két dolgozatában azonban nem csupán Szendrey Júlia munkásságának irodalmi szempontú kutatásaival találkozhatunk, hanem karrierjének társadalomtörténeti vetületeiről és családjának pestbudai életéről, térhasználatáról is olvashatunk. Gyimesi Emese Szendreyjúliakutatás.blog.hu címen egy blogot is vezet, ahol közérthetően tárja a nyilvánosság elé kutatómunkája eredményeit.

A blogból és a Kortárs Kiadó gondozásában megjelent, a híres költőfeleség összes versét tartalmazó kötetből nagyon izgalmas alkotói karakter bontakozik ki, aki olykor épp a korabeli közízlésnek tett eleget anyaszerepben, például Három rózsabimbó című versében, de aki ugyanakkor az átlag női írástudónál intenzívebb, pezsgőbb szellemi és lelki életre vágyott: „Nem tespedés, nem tengés, mire vágyom, / Tudni, hogy élek, s érezni ezt; / Zárt levegőben elalél a szellem, / S az ember nem más, mint állati test” – írja például Élni vagy meghalni című versében.

A Szendrey Júlia-verseket most már a maguk teljességében ízlelgető olvasó minden bizonnyal viszonyítási pontot keres. A rokoníthatóság kérdésé­ben a kötet lektora, Szilágyi Márton véleményét érdemes figyelembe vennünk, aki szerint bizonyos minták, költői hatások mutatkoznak meg Szendrey Júlia költészetében időnként megemésztett, időnként megemésztetlen formában.

Nagyon érdekes például a világirodalmi minták szempontjából Adelbert von Chamisso francia származású német költő, akit a korszakban ugyan lehetett olvasni, de ritkaságnak számított. Szendrey Júliához Arany János fordításain keresztül juthatott el. A verseiben népies költészetre emlékeztető dallam- és ritmusemlék is jellemző, nagyon sokféle elemből áll össze ez a költészet, amely a korszak átlagköltészetébe tökéletesen belesimul, erre példa a Vajda János verseire történő reagálás is.

Szilágyi Márton irodalomtörténész hangsúlyozza, hogy bár Szendrey Júlia meghaladja a korabeli nők költészetének átlagos szintjét, nem géniuszról van szó. Sok esetben életmódtörténeti szempontból érdekesebb lehet egy-egy háztartási cetlire írt feljegyzése. Egy kultúrának kötelessége feltárni a kisebb költők verseit, egy költészet nem csak a csúcsokból áll – véli az ELTE oktatója –, hanem meg kell ismerni az alatta lévő mezőnyt is. Most látható egy XIX. századi költőnő teljes életműve, ám nagyon kevés példa van arra, hogy egy akkori költőnő műveit jó kritikai kiadásból ismernénk. Ezek abból a szempontból is nagyon fontosak, hogy milyen női szereplehetőségek voltak akkor, ezeket miként lehetett kitölteni, tehát Szendrey Júlia mint jelenség, mint életforma-kísérlet is nagyon izgalmas.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.