Ahol párbeszédbe elegyedik a költészet és a fotográfia

Egyedülálló vállalkozásnak ad teret a Petőfi Irodalmi Múzeum: a Kamasz szelek fütyörésznek című kiállításra meghívott fotográfusok készítettek Kányádi-versszövegek által inspirált fotósorozatokat.

A felkért alkotók, Kerekes Emőke, Fiala de Gábor és Herendi Péter nem illusztrációkat gyártottak Fotó: Bach Máté

Egyedülálló vállalkozásnak ad teret a Petőfi Irodalmi Múzeum: a Budapest Photo Festival (BPF) keretében megrendezett Kamasz szelek fütyörésznek című kiállításra meghívott fotográfusok készítettek Kányádi-versszövegek által inspirált fotósorozatokat. A felkért alkotók, Kerekes Emőke, Fiala de Gábor és Herendi Péter a magyar fotóművészet legkülönbözőbb irányzataihoz tartoznak, és nem az volt a céljuk, hogy illusztrációkat készítsenek, hanem hogy saját alkotói módszereikkel és egyéni megközelítésmódjuk segítségével hozzák létre a nagy magyar költő versei ihlette műveiket, így a képek segítségével tulajdonképp párbeszédbe lép a költészet és a fotográfia.

A kiállítás megnyitóján Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főváros kultúráért felelős főpolgármester-helyettese elmondta, hogy nagyon különleges esemény ez a tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban. – Kányádi Sándor a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, azt fogalmazta meg helyettünk, amit mi nem biztos, hogy meg tudunk fogalmazni – tette hozzá.

A kiállítást megnyitó Kaiser Ottó fotóművész arról beszélt, hogy nagyon nagy öröm számára megnyitni egy olyan kiállítást, ahol a fotográfiáról és irodalomról egyszerre lehet beszélni. – Kányádi Sándor barátsága meghatározta életem elmúlt másfél évtizedét. Amikor elkezdtem a határon túli magyar írókat, költőket, alkotókat fényképezni, Kányádi Sándor nemcsak az erdélyi irodalom feltérképezésében nyújtott segítséget, hanem nagyon komoly szellemi és hitbéli muníciót is adott, magatartásával, tartásával és toleranciájával számomra is kijelölt egy lehetséges utat – hangsúlyozta Kaiser Ottó, aki azt is kiemelte, hogy a nagy költő sikerének egyik titka a végtelen bölcsessége volt.

A felkért alkotók, Kerekes Emőke, Fiala de Gábor és Herendi Péter nem illusztrációkat gyártottak
Fotó: Bach Máté

Kaiser Ottó azt is elmondta, hogy a Szarka Klára kurátori válogatásában látható kiállítás kiváló lehetőség arra, hogy a versekben tetten érhető világkép átformálódjon fotográfiai gondolattá, vagy legalább a fotográfia és a költészet együtt új világot formáljon, majd azt is hangsúlyozta, hogy Szarka Klárának nagyon sokat köszönhet a magyar fotográfia.

Kiemelte, hogy a három felkért alkotó közül Herendi Péter professzionális, kiérlelt fotói igen gondolatgazdagok, három-négy képe egymás mellett már olyan, mint egy versciklus. Kerekes Emőke képei kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az alkotó talán jobban belelátott a székelyek világába, ahonnan Kányádi is származott, és bár első pillanatban talán meglepőnek tűnnek a megközelítései, ám egyértelműen kiderül, hogy nagyon mélyen a versek mögé látott. Fiala de Gábor műveit Kaiser Ottó szerint mindenféle prekoncepció nélkül kell szemlélni, és a gyönyörűen megkomponált, finom tónusokat megjelenítő képek különlegesen szépen közelítik meg Kányádi Sándor világát.

A kiállítás augusztus 25-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.