Főszereplőkről díjak ürügyén

Reisz Gábornak, az 5. Magyar Filmhét legjobb filmje, a Rossz versek rendezőjének meghatározó élménye, hogy néhány hete Emir Kusturicától vehette át a fődíjat Monte-Carlóban. A filmhét zárógálája után a legjobb rendezés díját is kiérdemlő Reisz Gáborral, a legjobb színésznővel, Szamosi Zsófiával és a legjobb férfi főszereplővel, Hegedűs D. Gézával beszélgettünk.

Szilléry Éva
2019. 04. 30. 7:29
null
A Rossz versek a rendező fiatalkori élményeiből építkezik, a főhőst is maga alakítja Forrás: IMDB
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Négy elismerést kapott az 5. Magyar Filmhéten Reisz Gábor második nagyjátékfilmje, a Rossz versek című vígjáték, köztük a legjobb rendezésnek és a legjobb filmnek járó szobrot. Szokás a Rossz verseket a rendező első filmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) folytatásaként emlegetni, ám ezt az alkotó cáfolja.

–Talán azért értelmezik a Rossz verseket az első filmem továbbgondolásaként, mert mindkettő elhagyással kezdődik, ráadásul a szülőket ugyanaz a két színész alakítja, és mindkettő személyes ihletésű film. Az ember nem gondolkodik azon, hogy azt az utat folytassa, amit elkezdett, egyszerűen csak készíti a filmet. A szülők, főként az apa jelenléte hangsúlyosabb a második munkámban, és abban biztos vagyok, hogy az utóbbi sokkal mélyebb feltérképezése a léleknek – magyarázta Reisz Gábor.

Egyszerre írója és rendezője a filmjeinek. A Rossz versek gyerekkori, fiatalkori élményeiből építkezik, a főszerepet is maga alakítja. – Ennél személyesebb történetet aligha tudok készíteni. A forgatókönyv, amit jelenleg írok, talán jobban elemelhető lesz a személyemtől – mondta.

A nemzetközi fesztiváljelenlétről szólva kifejtette, hogy viszonylag kevés mustrára jut el, ám ahova meghívták, ott kivétel nélkül nagyszerű fogadtatásban részesült. Szerinte a fesztiválválogatók zöme mindössze egy kedves, szórakoztató mozit lát a Rossz versekben, és a tendencia szerint inkább az aktuális, társadalmi vonatkozású filmeket részesítik előnyben. A legfontosabb visszajelzésnek Emir ­Kusturica elismerését tartja, akitől márciusban a monte-carlói filmfesztivál fődíját vehette át.

– Ha valaki 1994-ben azt mondja nekem, hogy találkozom Kusturicával, és gratulál majd nekem ahhoz, amit csinálok, nem hiszem el – tette hozzá a rendező.

A Rossz versek a rendező fiatalkori élményeiből építkezik, a főhőst is maga alakítja
Fotó: IMDB

A legjobb női főszereplő Szamosi Zsófia lett, az első filmes Szilágyi Zsófia Egy nap című játékfilm főszerepéért. A mozi egy háromgyerekes, negyvenes anya egy napját kíséri végig. A színésznő két éve már megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat Deák Kristóf Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmjében nyújtott alakításáért, noha akkor elmondása szerint is mellékszerepe volt.

– Korábban is játszottam már anyaszerepeket, nem hiszem, hogy feltétlenül anyának kell lenni ahhoz, hogy magunkra öltsük ezt a sorsot. Fatális azonban, hogy pont a szerep után, ami ennyire hangsúlyosan az anyaságról szól, az én életemben is bekövetkezett a gyermekáldás. Mintha a film előtanulmány lett volna a családi életre – mutatott rá Szamosi Zsófia. Mint elmondta, nem az Oscar-díjas Mindenki sikere után kapott felkérést az Egy napra, Szilágyi Zsófia már korábban megkereste.

– Az Oscar után nem kaptam sokkal több filmes felkérést. Kis ország a miénk, kis filmpiaccal. Ahhoz, hogy megtaláljanak a szereppel, az kell, hogy épp készüljön egy olyan forgatókönyv, amelyben az én karakteremet, életkoromat keresik. Alkati okai is lehetnek, hogy korábban inkább a színházból ismertek, mostanában több filmben feltűnök. Lehet, hogy fiatalon nem voltam az a tipikus húszéves lány, akit akkoriban válogattak szerepekre – mondta a színésznő, aki egyelőre nem tudja, mi lesz a következő film, amiben viszontláthatjuk.

A Szász János rendezte A hentes, a kurva és a félszemű című filmben nyújtott alakításáért Hegedűs D. Géza kapta a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést. A hentest alakító színész lapunknak elmondta, differenciált, öntörvényű figurát játszik. – Az általam megformált Kodelka Ferenc úgy él, mint az élet császára, végül a szerelem kiszolgáltatottja lesz, ami mindennél erősebb hatalom – fogalmazott a művész. Hozzátette: külön örömöt jelent neki, hogy egykori tanítványával, Szamosi Zsófiával egy időben díjazták vasárnap.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.