Kincsek a Festeticsek asztalán

Keszthelyen átadták a Festetics család aranyozott ezüsttányérait és -kelyheit, melyeket az állam egy tavalyi bécsi árverésen vásárolt meg.

A tányérokat és kelyheket a bécsi Dorotheum tavalyi árverésén vásárolta meg a magyar állam Fotó: MTI/Varga György

– Egy nemzet akkor képes megmaradni, ha képes megbecsülni saját múltját, történelmét, és ezt a múltat nem zárja vitrinbe, hanem olyan mozaikdaraboknak tekinti, amelyekből képes felépíteni a jelent és abból a jövőt – mutatott rá Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára Keszthelyen, ahol átadták a Festetics család aranyozott ezüsttányérait és -kelyheit, melyeket az állam egy tavalyi bécsi árverésen vásárolt meg.

Tuzson Bence beszédében felidézte, hogy Keszthely története az 1700-as évektől összefonódik a Festetics családéval, és hogy a keszthelyi kastélyban egy 1942-es leltár szerint külön ezüstkamrája is volt a kincseknek, melyeket a második világháborút követően veszített el, most viszont mint „Keszthely Seuso-kincsei”, visszakerültek. A háromszor tizenkét darabos készletből a tányérok és a nagyobb kelyhek sora hiánytalan, a kisebbekből azonban csak kilenc szerepelt a bécsi Dorotheum tavalyi árverésén, ahol a kincset kikiáltási áron, több mint hatmillió forintért vásárolta meg a magyar állam. A tizedik, kisebb kehely egy ausztriai családnál került elő, a kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a hiányzó két darab is visszakerüljön Keszthelyre – mondta az államtitkár.

A tányérokat és kelyheket a bécsi Dorotheum tavalyi árverésén vásárolta meg a magyar állam
Fotó: MTI/Varga György

A tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm, a kelyheké pedig megközelíti az öt kilogrammot. A kelyheken a Festeticsek címerállatai, a daru és a két oroszlán mellett gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, a tárgyak többségén pedig az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel. Az ezüsttárgyakat a család legkiemelkedőbb tagja, a Georgikon alapítója, a helikoni ünnepségek létrehozója, illetve a kastély könyvtári szárnyának építője, gróf Festetics György rendelte az 1700-as évek végén.

– A kormány a műtárgyvásárlási programjában évente kétszázmillió forintból – szakértők bevonásával – tud visszavásárolni műtárgyakat, amelyek szisztematikus kutatómunkával vagy akár váratlanul kerülnek elő – ismertette Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Mint mondta, a Festetics-kastély a most visszakapott műtárgyakat a tükörteremben helyezi el, ahol tizenkét személyes hercegi ebédlőt rendeznek be. A korhű berendezéshez nemrég egy aukción székeket is vásárolt az állam – tette hozzá a miniszteri biztos.

Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója felidézte, hogy 2016-ban egy hárommilliárd forintos fejlesztési ciklus zárult le, és mint mondta, most egy csaknem kilencmilliárdos újabb fejlesztési program előtt állnak.