Letűnt idők rajzművészete

Magyarországon először mutatja be tárlat Michelangelo művészetét, rá­adásul nem sokkal a múzeum Leonardo-kiállítását követően – mondta Baán László.

A kiállítás fókuszában a reneszánsz alkotókat leginkább foglalkoztató téma, az emberi test ábrázolása áll Fotó: Teknős Miklós

Magyarországon először mutatja be tárlat Michelangelo művészetét, rá­adásul nem sokkal a múzeum Leonardo-kiállítását követően – mondta Baán László, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatója a június 30-ig látható kiállítás sajtótájékoztatóján. A test diadala – Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet című tárlaton összesen 80 művet mutatnak be, ebből 30 rajzot Michelangelo készített.

Ezek közül néhány a Sixtus-kápolna előkészítő rajzai közül való. A kiállítás különlegessége, hogy mindjárt a rajzok mellett látható életnagyságban, hogy mi valósult meg ebből a kápolnában. – Ilyen közelről csak Michelangelo láthatta a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának egy-egy részletét, mint most a látogatók – hangsúlyozta Baán László. A kiállítás a 15–16. század rajzművészetét a legtehetségesebb kortársak remekműveivel együtt mutatja be, mások mellett Leonardo da Vinci, Raffaello, Luca Signorelli, Jacopo Pontormo, Agnolo Bronzino, Francesco Salviati és Rosso Fiorentino munkáival.

– A rajzokat a korszak művészei általában eszköznek tekintették táblaképhez vagy freskóhoz – mondta Kárpáti Zoltán, a kiállítás kurátora, a Szépművészeti Múzeum munkatársa. Hozzátette, hogy sokan, így Michelangelo, is rendszeresen megsemmisítették ezeket, ezért kevés maradt az utókorra.

– A tárlat Michelangelo portréjával indul, amelyet Fra Bartolomeo készített. Nem túl sok képmás maradt fenn róla, nagy részük pedig idealizáltan ábrázolta a mestert, aki általában a korabeli elitnek dolgozott. Bartolomeo Michelangelo-portréja viszont egy naturális ábrázolás, amelyen a betört orra is látható – fogalmazott Kárpáti Zoltán, aki kiemelte, hogy nem követte a tárlat sorrendjének összeállításakor a szigorú időrendet, hanem inkább a vizuális párhuzamokra helyezte a hangsúlyt.

A kiállítás fókuszában a reneszánsz alkotókat leginkább foglalkoztató téma, az emberi test ábrázolása áll
Fotó: Teknős Miklós

Elmondása szerint ebben az időszakban, ellentétben a közvéleményben élő elképzelésekkel, nagyon ritkán rajzoltak élő modell után, annak ellenére, hogy a reneszánsz művészeket az emberi test – döntő többségében meztelen – ábrázolása érdekelte. Ismertetése szerint a korszakban több olyan mítosz is terjedt Michelangelóról, amely nem volt igaz.

– Ilyen az, hogy autodidakta módon önmagát képezte, miközben a valóságban Domenico Ghirlandaio, a reneszánsz Firenze egyik legnagyobb freskófestőjének műhelyében tanult – fejtegette Kárpáti Zoltán, aki a másik téveszme kapcsán megemlítette, hogy nem egyedül készítette a Sixtus-kápolna freskóját, hanem 15-20 tehetséges művésszel együtt dolgozott rajta, bár – ahogy ez a kiállításon is olvasható – kétségtelenül Michelangelo elképzelései, rajzai valósultak meg.