Két elfeledett magyar mű felelevenítésével (Comico-Tragoedia, illetve Pikko herceg és Jutka Perzsi) kezdődött 1969. július 5–6-án az idén ötvenedik, jubileumi évadát kezdő Szentendrei Teátrum, amelynek igazi különlegessége, hogy a többi szabadtéri színházzal ellentétben nem egy, hanem néha akár öt-hat helyszínen is tartja az előadásait a város főterétől a múzeum udvaráig.
„Számomra a Szentendrei Teátrum ajándék” – Vasvári Csaba igazgató fogalmazott így a jubileum kapcsán. És belegondolva, tényleg az, hiszen a tartalmas és eredményes színházi munka, amely évről évre egyre több fiatalnak is megmutatkozási lehetőséget ad, egyaránt ajándék a létrehozóknak és a közönségnek is.
A tegnapi sajtótájékoztatón kiderült, hogy a teátrum ezen a nyáron, egy jótékonysági együttműködésben az Ételt az Életért Alapítvánnyal felhívja a figyelmet olyan problémákra is, amelyek felett átsiklunk a hétköznapi életben, színházzal mozgósítanak egy jó ügy érdekében.
Az is kiderült, hogy az alapítás ötvenedik évfordulójához kapcsolódóan már évekkel korábban színháztörténeti kutatást indítottak Timár András színháztörténész vezetésével, a tárgyi emlékek gyűjtésén kívül interjúk is készültek a teátrum fél évszázados történetének jelentős alkotóival.
A Szentendrei Teátrum 1969-ben fiatal színi hallgatók ötlete alapján jött létre, erre alapozva indították el 2017-ben a FRISS programsorozatot. Ennek részeként mutatják majd be A hentes lánya című zenés monodrámát, amelynek rendezője Szokol Judit, főszereplője Gubik Petra, mindketten a Színház és Filmművészeti Egyetem friss végzősei. Gubik Petra (képünkön) egyúttal az idei Szentendrei Teátrum és Nyár háziasszonya is.
A Co-Opera néven ismertté vált, egyedülálló színházi együttműködés is Szentendréhez kapcsolódik: a Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház társulata és a Magyar Állami Operaház szólistái az elmúlt években száznál is több előadással kápráztatták el a közönséget.
