A nagyközönség a művész 74 festményét és 21 grafikáját csodálhatja meg az Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában – mondta Géger Melinda művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI érdeklődésére. Jelezte, a tárlat augusztus 14-ig látogatható, anyagának döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, szegedi, miskolci, győri, pécsi köz- és magángyűjteményekből érkezik a somogyi megyeszékhelyre.
Kiemelte, hogy a Szinyei impressziói című kiállítás a művész teljes életművét felöleli, az érdeklődők a mester alapművei közül megtekinthetik több mitológiai témájú képét, valamint a Faun, a Gesztenyefa című alkotását és a Majális vázlatát is.
Különlegesen szép kiállítás lesz – mondta Géger Melinda, megjegyezve: a Szinyei-tárlatok meglehetősen ritkák, mert a művésznek kevés képe van, azok nehezen érhetők el, kevesen vállalkoznak arra, hogy „összeszedjék” egy kiállításra.
A kurátor szólt arról, hogy Kaposvárral egyidejűleg Nyíregyháza is tervbe vette egy Szinyei-tárlat megtartását, amely ott augusztusban nyílik. A két kiállítás anyagában mindössze „néhány kép különbség” lesz, de a helyszínek eltérő adottságai okán mind a kettőt érdemes megnézni – jegyezte meg Géger Melinda.
Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett festeni tanulni. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával.
1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez.
Bár témái többször visszatértek a böcklini mitológiához, azokkal egy időben a természet ábrázolására törekvő fontos képeket is festett, tájba komponált lírai jelenetei a család jernyei birtokán születtek. Münchenbe visszatérve, 1873-ban festette fő művét, a Majálist, mely az európai festészet egyik első plein air-remeke. Tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet, Szinyei azonban tőlük függetlenül, a franciák ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára.
