Amfiteátrum a hegyoldalon

Az Alsóörs-ófalut szegélyező Somlyó-hegyen, az erdő rejtekében találjuk a falu építészetét meghatározó permi vörös homokkő lelőhelyét.

Szabadtéri fesztiválnak is helyet biztosíthat majd a létesítmény Fotó: A szerző felvétele

Az Alsóörs-ófalut szegélyező Somlyó-hegyen, az erdő rejtekében találjuk a falu építészetét meghatározó permi vörös homokkő lelőhelyét. Az ezredforduló táján a kőbánya területén egy másfél ezer főt befogadni képes amfiteátrum épült a hegyoldalba, amelynek korszerűsítése még zajlik, de azt ígérik, szep­temberre elkészül a színház.

A tó északi partjától egy-két kilométeres távolságban a hegyoldalban a régi római úton érdemes haladni, nemcsak azért, mert a Balaton roppant víztükrének páratlan képét látjuk innen, hanem mert éles szemmel figyelve a ré­giek építészeti kincseire bukkanhatunk. Alsóörs-ófalu önmagában építészeti remekmű: vöröskő szegélyezi a kertek falait, de ebből a könnyen megmunkálható, színes kőből építették az itt élők hajdan házaikat is.

Szabadtéri fesztiválnak is helyet biztosíthat majd a létesítmény
Fotó: A szerző felvétele

A jól faragható homokkövet évezredek óta használják a helybeliek, nagyapáink emlékei szerint még a Balaton jegén szállították át a déli part lakóinak az itt felszínre hozott követ. A ma embere szintén fantáziát lát benne. Immár két évtizedre tekint vissza az alsóörsi kőfaragó tábor, amelynek messze földről akadnak résztvevői, augusztusban az alsóörsi parton, a kikötő melletti parkban bárki csodájára járhat a készülő műtárgyaknak, amelyek legjobbjait majd a falu közterein állítják ki.

A kő lelőhelyét az ófalut szegélyező erdő mentén a hegyoldalban kell keresni. Az ezredforduló környékén Bóka Istvánnak, Balatonfüred polgármesterének – akkor Alsóörs vezetőjének – ötlete alapján antik görög színházat idéző amfiteátrumot építettek ide.

Kisebb expedícióra indultunk Hebling Zsolt alsóörsi polgármester segítségével a faluban, megnéztük, hol tart most az építkezés és a további tervekről is megkérdeztük.

Ottjártunkkor a feldúlt lelátóval szembesültünk, de már elkészült az öltözőknek, vizesblokkoknak szánt egység, illetve felhúzták a majdani kaput szegélyező – most még – szürke falat a színház elé, ez utóbbi egyébként kissé tájidegennek hat.

„2000-ben Bóka István javasolta a bányarekultiváció mentén a legyező alakú, 36 lépcsős amfiteátrum kialakítását. Kiváló akusztikájú előadótér jött itt létre az ötlete alapján” – emlékezett a polgármester. Uniós forrásból két éve 254 millió forintot nyert a település, amit további ötvenmillió forintos önerővel egészített ki, amiből megvalósulhat az egyedülálló turisztikai központ.

„Interaktív családi kiállítóhelyet, látogatóközpontot is építünk, a helyi hagyományok felhasználásával, a Naphalász legendájára épülő kiállítással. A látogatóhely Semsei Sándor, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnökének elképzelései szerint készül” – avatott be a polgármester. Jövő nyárra készül el a teljes komplexum, de szeptemberre a nézőtér már meglesz, és akkora a másik projektrész elemei is láthatóvá válnak.

A lépcsőzetes nézőtér a korábbiakhoz hasonlóan vöröskőből épül, amolyan megtoldásként pedig néhány füves sorral egészül ki. A kulturális központ az Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023 eseménysorozatra is pályázik majd.

A tervek szerint, akárcsak a múltban, a Pannon Várszínház aktív szerepet tölthet be az amfiteátrum működtetésében, de Hebling Zsolt polgármester szavai szerint nyitottak az új kezdeményezésekre. Nem kizárt, hogy szabadtéri színházi fesztiválnak is helyet biztosíthat az alsóörsi görög színház.